H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
EIadobás Eszter: Az Egri Érseki Jogakadémia területi- és társadalmi mobilizációs szerepének néhány kérdése
szerzett meg a jogakadémián töltött tanulmányai alatt. 1876 és 1890 között összesen 89 hallgató kapott valamilyen ösztöndíjat. Alapvetően tizennyolcféle különböző ösztöndíjról van tudomásom az anyakönyvek alapján, amelyeket az elemzett időszakban a diákok elnyertek.21 Ha elkülönítjük lakóhely szerint az ösztöndíjasokat, akkor érdekes képet kapunk. Aváro- si lakóhellyel rendelkező ösztöndíjasok száma 64 fő, ami az összes ösztöndíjas 72%-a. Községben élt az ösztöndíjjal rendelkezők közül 23 fő. A községeken belül még tovább lehet szűkíteni a vizsgálatot, nagyközségekre és kisközségekre. Ekkor válik igazán láthatóvá a különbség. Nagyközségben élt 16 fő, azaz 18% és kisközségben 7 fő, vagyis 8%-a az ösztöndíjasoknak. Ebből jól látszik, hogy a községeken belül a nagyközségekben élők közül kerültek ki többségében az ösztöndíjasok. Egy olyan ösztöndíjas volt, akinek a lakóhelye nem volt az anyakönyvben megadva. Ezen túl volt még egy olyan diák is, aki először nagyközségben élt, majd költözés folytán rendezett tanácsú városban, ezért ő nem került beszámításra városban élők és a községekben élők közé sem. Ahhoz, hogy megállapítható legyen az ösztöndíjat élvező diákok esetében, hogy a városi vagy a községi diákok tanultak-e jobban, szükséges alaposabban szemügyre venni az ösztöndíjakat. Ahogyan már korábban is említésre került, a vizsgált időszakban a diákok tizennyolc különböző ösztöndíjjal rendelkeztek. Ebből három olyan ösztöndíj volt, melynek kiosztásában - vagy az arra érdemes diákok kijelölésében - az iskola tantestülete és az igazgató közösen vettek részt. Ezen ösztöndíjakról részletes adatokkal rendelkezem abban a tekintetben, hogy milyen szempontoknak kellet megfelelniük a diákoknak az ösztöndíjak megszerzéséhez. Ez a három ösztöndíj: Rajner-féle ösztöndíj, Kovács János-féle ösztöndíj és az Imre-Reseta-féle ösztöndíj. Közös bennük, hogy mind a három elnyeréséhez figyelembe vették a szorgalmas tanulást és a jó erkölcsi viseletét. Az Egri Jogakadémia által adható ösztöndíjakban ekkor 62 diák részesült, tehát az ösztöndíjas tanulók 69,7%-nak volt a jogakadémia által adható ösztöndíja. Ez az eredmény jól mutatja, hogy az egri intézményben elsősorban Kovács-, Rajner-, és Imre-Reseta-féle ösztöndíjakat kaptak. Az ezeket elnyerő hallgatók tanulmányi eredménye kiemelkedően fontos volt az ösztöndíjak megszerzéséhez, ezáltal lehet következtetni arra, hogy a városi vagy a vidéki, azaz községi diákok tanulmányi eredménye volt-e a jobb. 50 olyan hallgató volt, aki ezt, az általam megnevezett három ösztöndíjat élvezte és városban élt a szülő vagy gondviselő, és 11 olyan tanuló, akik szintén ezt a három ösztöndíjat nyerték el és a szülő vagy gondviselő községben élt. Ezen belül nagyközségben 8 szülő vagy gondviselő élt. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a városban élő szülőkkel vagy gondviselőkel rendelkező diákok tanulmányi eredménye jobb volt, mint a községekben élőké. Részletesebben meg kell ismerni ezeket az Egri Jogakadémia által adható helyi jellegűnek tekinthető ösztöndíjakat abból a szempontból, hogy kik alapították, és milyen feltételeket jelöltek meg az elnyerésükhöz. A Kovács János-féle ösztöndíjat az 1800-as évek első felében alapították. Az alapító levélben Kovács János kimondta, hogy az Egri Érseki Líceumban a „szegényebb sorsú, de a haza s köztársaságszolgálattyára törekedő jó reménységü ifiak"22 számára, 21 Ezek a következők: Budai Mária Terézia-féle, Kovács János-féle, Imre-Rezeta-féle, Jovics-féle, Koháry-féle, Dimitrievics Nesztor-féle, Rajner-féle, Szamkó Mialtre Benedek-féle, Greskovics-féle, Nikolics István-féle, Rudolf koronaherceg-féle, Matyasovszky-féle, Adamovics-féle, Szerviczky-féle, Putnik Mózes-féle, Gosztonyi-féle családi ösztöndíj, Jettin-féle III. osztályú ösztöndíj, Gr. Nádasdy Ferenc-féle. 22 Udvardy 1898.826. 458
