H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
EIadobás Eszter: Az Egri Érseki Jogakadémia területi- és társadalmi mobilizációs szerepének néhány kérdése
12.000 Ft-os alaptőkével hozza létre.23 Ez Eger város tanácsának kezelése alatt álló ösztöndíj volt, egri születésű fiatalemberek számára, akik a jogakadémián tanultak, „valláskülönbségre való tekintet nélkül"?4 25 Elsősorban a kiváló tanulmányi eredményt, a jó magaviseletét és szorgalmat vették figyelembe, és ezek után a „szegényebbek és a segedelemre szűkölködőbbek tétessenek elő.”15 Erre félévenként kellett pályázni, a másik kettőre pedig tanévenként kellett jelentkezni. Részletesebben szeretnék beszélni az Imre-Reseta-féle ösztöndíjról, és a Rajner Károly-feléről. Ez a két ösztöndíj elsősorban a római katolikus vallású, szegény, egri vagy heves megyei születésű egri jogakadémistáknak szólt. Az elsőt Imre János és Reseta János volt pesti egyetemi bölcsészetkari tanárok hozták létre, kezelésével az egri egyházmegyei alapítványi hivatalt bízták meg. Az alapítólevél értelmében az ösztöndíjat egyedül az egri lyceumban tanulmányaikat végző szegény sorsú, de szorgalmas és jó erkölcsű, római katolikus és magyar diákok nyerhették el Ezek közül elsőbbséggel bírnak azok, akik az alapító Imre János rokonai, ezek után a Heves megyei születésűek, és ismét ezek után a pesti egyetemi bölcsészeti kar tanárainak fiai voltak. Az alaptőke kamataiból két, évenként kiosztandó ösztöndíjat hoztak léte: az egyik évi 80 Ft-os, a másik évi 50 Ft-os volt. Az ösztöndíjra a jogakadémia tanári testületé három diákot jelöl ki, de az ösztöndíj odaítélésének joga az egri érseket vagy az érseki helynököt illette meg.26 A Rajner Károly-féle ösztöndíjat Rajner Károly egri kanonok alapította.27 28 1844. augusztus 29-én megírt végrendeletében hozta létre a „méltóságos és főtisztelendő egri főkáptalan az érseki lyceumjog- és államtudományi kara ajánlatára".26 Mindkét ösztöndíj-pályázathoz csatolni kellett az előző évi leckekönyvet, a hivatalosan kiállított szegénységi bizonyítványt, valamint a család vagyoni helyzetét igazoló iratokat. Figyelembe vették a pályázó testvéreinek számát és a szülő foglalkozását is, ami a vagyoni és társadalmi helyzetre utal.29 A vagyoni helyzetre utal még a szegénységi bizonyítvány is. Jól látható, hogy az egri jogakadémián a diákok legnagyobb eséllyel a helyi jellegű ösztöndíjakat nyerhették el, ugyanis a jogakadémiának kezdettől fogva célja volt a szegényebb sorsú, de kiváló tanulmányi eredményű tanulók támogatása ezekkel az eszközökkel. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy ez az eredmény csak az 1876 és 1890 közötti tanévekben ösztöndíjat szerzett tanulókra vonatkozik. A mögött, hogy a városban élő diákok jóval többen kaptak ösztöndíjat, mint a vidékinek tekinthető községekben élő diákok, természetesen több ok is meghúzódhat. Ebben az esetben az egyik ok az volt, hogy a legtöbb diák Kovács János ösztöndíjban részesült (39 fő), melynek, mint korábban ismertettem, alapító levelében szerepelt az a kikötés, hogy elsőbbséget élvezzenek az Eger városbeli diákok.30 Kicsivel kevesebb mint 50%-a az ösztöndíjasoknak — a Kovács János-féle ösztöndíj jellegéből adódóan - városi lakosnak kellett lennie. A másik ok pedig az volt, hogy a Kovács-féle ösztöndíjakból félévente átlagosan 5-6 fő részesült, ami még tovább növeli a városi lakóhellyel rendelkező ösztöndíjasok számát. 23 Szinnyei http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm 24 Az Egri Érseki Joglyceum évkönyve. Az 1880-81 tanévből. Eger, 1881.47. 25 Udvary 1896.829. 26 MNL HML: Vili - 1 /a 24 Iktatott Iratok: Imre-Reseta ösztöndíj alapítólevele. 27 Szinnyei http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm. 28 MNL HML: Vili - 1 /a 24 Iktatott Iratok: Rajner-féle ösztöndíj alapítólevele. 29 MNL HML: Vili - 1/a 24-től 31-ig Iktatott Iratok: Imre-Reseta és Rajner Károly ösztöndíjak pályázati felhívásai alapján. 30 Udvardy 1898.829. 459
