H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
EIadobás Eszter: Az Egri Érseki Jogakadémia területi- és társadalmi mobilizációs szerepének néhány kérdése
Hadobás Eszter AZ EGRI ÉRSEKI JOGAKADÉMIA TERÜLETE ÉS TÁRSADALMI MOBILIZÁCIÓS SZEREPÉNEK NÉEIÁNY KÉRDÉSE Kutatási témám az Egri Érseki Jogakadémia diáksága társadalmi összetételének vizsgálata. Ezen belül az alapforrásnak tekintett iskolai anyakönyvek adatainak elemzése, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanulók rekrutációját a város és vidék kontextusában elemezzem. Ez a tanulmány az Egri Érseki Jogakadémia diákságának egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedésével foglalkozik 1876 és 1890 között. A vizsgálat célja, hogy megtudjuk: az egri jogakadémia vonzáskörzete milyen vármegyékre terjedt ki, és hogy az ide járó hallgatók milyen jogi státusszú településekről származtak.* 1 A vizsgálat alapját az iskolai mat- rikulákból készült adatbázis jelenti. A forrásokban szereplő adatok alapján rekonstruálható a diákok térbeli mobilizációja a születési helyük és a lakóhelyük alapján. A hallgatók helyzetére irányuló történeti kutatásoknál mindig fontos kiindulópont, hogy az iskola különböző településekről és különböző vármegyékből érkező diákok sokaságát fogja össze.2 Nincs ez másként a jogakadémiáknál sem. Több szempontot figyelembe véve választottam a vizsgálat kezdő dátumának 1876-ot. Az egyik szempont az volt, hogy az 1874-ben elfogadott, az összes jogakadémiára vonatkozó új szabályzat a teljes időszak alatt érvényben maradt. Az alábbiakban először röviden összefoglalom, hogy a vizsgált időszakban milyen szabályozás volt érvényben a jogakadémiákon. Ezt követően a születési helyeket és a lakóhelyeket megyék szerint vizsgálom meg, majd a diákok születési- és lakóhelyeit a települések közigazgatási beosztása alapján elemzem. Végül az ösztöndíjas diákok lakhelyét vizsgálom meg abból a célból, hogy kiderítsem, a tanulmányi eredmény és a lakóhely között ki lehet-e mutatni összefüggést. Mielőtt rátérnék a vizsgálat eredményeinek bemutatására, pár gondolat erejéig be szeretném mutatni, hogy a vizsgált időszakban hogyan működtek a jogakadémiák és ezen belül a kutatás tárgyát j elentő Egri Érseki Jogakadémia. A j ogakadémiai képzésben 1874 j elentős változást hozott, amikor Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter új szabályzatot adott ki erre az iskolatípusra vonatkozóan. „Szabályzat a jogtanodák új szervezéséről, 1874. évi május hó 19-én. A királyi jogakadémiák és az állam közvetlen rendelkezése alatt álló egyéb jogintézetek 4 évi tanfolyammal ellátott teljes jog- és államtudományi karokká alakíttatnak át, egyedüli kizártával ajogtudorozási és a magántanárrá való képesítési jogosítványnak.1'3 4 Ezáltal a korábban három éves képzést négy évesre emelték, és átalakították az egyetemi karokhoz hasonló jog- és államtudományi főiskolákká? Ez az intézkedés okozta a legnagyobb problémát, és egyben * A tanulmány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma „AGRIA L. - Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyvének megjelentetése" (204188/00435) című nyertes pályázat tette lehetővé. 1 Hasonló célokat fogalmaz meg például Sasfi 1997.130. 2 Bolgár 2006.785. 3 Halász 1910.485. 4 Mag YARY 192.218. 451
