H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
EIadobás Eszter: Az Egri Érseki Jogakadémia területi- és társadalmi mobilizációs szerepének néhány kérdése
eredményezte az egyetemi jogi karokhoz viszonyított legfontosabb különbséget, ugyanis a „jogakadémiákat a jogtudorsági és a magántanárnak való képesítési jogok nélkül minősítették jogi karoknak.’5 Ezután már csak „közigazgatási szolgálatra képezhettek szakembereket"6 a jogakadémiákon. Ez a különbség vezetett el a jogakadémiák számának fokozatos csökkenéséhez és háttérbeszorulásához. Az 1874-es új szabályzat az egri jogakadémiát úgy érintette, hogy 1874. június 23-án az érsek a főkáptalannal tanácskozást tartott, amelyen megállapodás született az intézmény jövőbeni helyzetéről. Itt kimondták, hogy az új szabályzat előírásait végre kell hajtani.7 Az új szabályzat az egri jogakadémián is bevezetésre került. A vizsgált időszakot érintő következő megoldandó helyzetet az egri intézmény életében az 1880-as év hozta el. 1880 júliusában Trefort Ágoston kultuszminiszter az érseket arra kérte, hogy „a jogakadémiák nagy számára és a jogásztúlképzésre tekintettel önként zárassa be az egri joglíceumot".8 Erre az érsek nem volt hajlandó, így a jogakadémia tovább működhetett. A térbeli mobilizáció megyék szerinti vizsgálata Ahhoz, hogy a térbeli mobilizáció kérdésével tudjak foglalkozni, elsőként meg kellett állapítani, hogy a vizsgált időszakban összesen mennyi tanuló járt a jogakadémiára. 1876 és 1890 között az egri érseki jogakadémián összesen 321-en folytattak tanulmányokat. Az iskolai anyakönyvek alapján 306 diák születési helye ismert (15 fő esetében az iskolai anyakönyvben nem töltötték ki ezt az adatot). Ennek megállapítása azért fontos, mert így egyértelműen be- határolhatóvá válik az a terület, ahonnan a tanulók származtak, vagyis az intézmény (vonzás) körzete. Először vármegyékre lebontva vizsgáltam a születési helyeket, és a kapott eredményeket térképen ábrázoltam (lásd az 1. ábrát). A teljes diákság születési helyére vonatkoztatva 34 vármegye mutatható ki születési helyként. Jól látható Heves vármegye domináns szerepe, innen származott a tanulók 48%-a, azaz 146 fő. Heves vármegyén belül Eger szerepe jelentős, itt 106 későbbi jogakadémiai tanuló született. Ez a vármegye a jogakadémia fő vonzáskörzete. Függőleges vonalakkal jelöltem Borsod megyét, ahonnan a diákok 13%-a származott (39 fő). Vízszintes vonalakkal Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét, ahol a tanulók 5%-a (16 fő) született. Függőleges és vízszintes vonalakkal jelzett megyéket születési hely szempontjából köztes vonzáskörzetnek tekintem. Az átlós vonalakkal jelölt 31 vármegyében 10 és 1 fő közötti születésszám mutatható ki. Az iskola (vonzás)körzete születési hely szempontjából elég kiterjedt volt. Kimutatható, hogy elsősorban az észak-magyarországi és az ország középső területén elhelyezkedő vármegyék szerepe fontos. Ha Heves vármegyét kivesszük a vizsgálatból, akkor kiderül, hogy a diákok 52%-a (160 fő) született másik vármegyében, de a térképen jól látható, hogy szinte az ország valamennyi területén találunk hallgatókat a születési helyük alapj án. A diákok szüleinek vagy gondviselőinek a lakhelyét is meg kellett vizsgálni, mivel a lakóhely - véleményem szerint - az egyik fontos tényező abban, hogy az egri jogakadémiát választották jogi tanulmányaikhoz, és nem az ország valamelyik másik intézményét. A lakhely esetében kapott eredmények a 2. ábrán láthatóak. A szülő vagy gondviselő lakhelye 10 diáknál nem volt feltüntetve. Lakhely szerint 31 vármegyében éltek a diákok és szüleik, és már itt meg kell említeni, hogy még a születési hely esetében 34 vármegyében születtek, ez a 5 Mezey 1984.110. 6 Mezey 2009:30. 7 Jusztinger2009. 59. 8 Uo. 60. 452
