H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Sellyéi Diána: Eger katolikus temetői a 18. században
temetőben (in novum coemeterium) helyszínnel.66 Szerintem ez nem vonatkozhat az ekkor már 50 éve létező Hatvani temetőre (ezt különben sem hívták soha így, illetve néhány bejegyzéssel arrébb ezt Hatvaniensis néven említi), hanem erre a sírkertre vonatkozhat. Megerősíti ezt az az információ, hogy az 1780-as egyházlátogatási jegyzőkönyv már régebb óta használatban lévő, felszentelt temetőnek írja le.67 A temetők sorsa a 18. század folyamán A temetők további sorsának nyomon követése a forrásokból nem egyszerű, mivel az anyakönyveken kívül csak elvétve jelennek meg az iratokban. Ennek oka, hogy a kápolnák kapcsán tett adományokat, a nagy pestisjárványhoz kötődő eseményeket feljegyezték, azonban később, mikor ilyenek már nem történtek, a temetők sem tűnnek fel az iratanyagban. Külön nehézség, hogy Eger városnak nincs 1780-ig egyházlátogatási jegyzőkönyve, habár a temetőkápolnák, mint filia nyilván az egri plébánia alá tartoztak. Az egyik kitűnő forrás a temetők vizsgálatára a korabeli térképek szemügyre vétele. Ezek viszonylag pontosak, és kiválóan felmérhető belőlük az egyes temetők elhelyezkedése és kiterjedése. Azok, amelyek írásos indexet is tartalmaznak, érdekes információkkal gazdagíthatják ismereteinket, illetve további, kutatást igénylő kérdéseket vetnek fel. Egerről az első ilyen térkép 1704-ből való,68 ám ezen sajnos nem láthatók a temetők, magában a városban is csak néhány helyet emel ki a készítő, a város belső szerkezetét sem ábrázolja részletesen. A következő Eger-térkép 1753-as,69 készítője, Hazael Hugó servita szerzetes és püspöki geometra, elsősorban az összeírások értelmezését kívánta megkönnyíteni vele. Ebből az okból fakadóan a ház- és telekszámok, illetve a városnegyedek szerepelnek benne. Sajnos ebben nem jelennek meg a temetők, egy okból azonban mégis hasznos: egyértelműen kiderül belőle, hogy az összes temető aló. századi városfalakon kívül helyezkedik el, köztük a Szent Mihály temető is, hiszen a templom oly annyira a falhoz van tapadva, hogy lehetetlen egy nagyobb méretű temető a falakon belül mellette. A másik fontos információ, amivel a térkép szolgál, hogy azonosíthatjuk a kapuk helyét, így a temetők helye is biztosabban meghatározható. A következő térkép 1787-es,70 különlegessége, hogy kézírásos, számozásos német nyelvű indexet tartalmaz, így még egyszerűbben azonosíthatók az egyes helyszínek. (2. kép) A három nagy temető (Kisasszony, Rókus, Hatvani) egyértelműen azonosítható, azonban a nevük érdekes kérdéseket vet fel. A Szent Mihály-templom Dom Kirche néven szerepel, temetőjének azonban nem látjuk különösebb nyomát, illetve a Szent Donát temető sem tűnik fel. Eger 1780-as canonica visitatioja már jóval bővebb információkkal szolgál a temetőkről.71 Ez az irat négy temetőt említ, a három nagy temetőn kívül a Czifra hóstya temetőjét is. Mindegyik temető árokkal határolt, kivéve a Rókusi, mely egy részén körbe van kerítve, illetve a Czifra hóstya temetőjét, amelyet több oldalról szőlők és kertek határolnak. Utóbbiról megjegyzi a készítő, hogy ide néhányan vannak csak eltemetve, és nincs kápolnája sem. 66 EÉLD 3343. 67 Kovács B. 2001.44. 68 MNL HML Térképtár: Káptalani térképek 7. 69 MNL HML Térképgyűjtemény 1143. Érseki gazdasági térképek 125. Mellékletben közreadja: Kovács B. 2006. 70 MNL HML Térképtár: Érseki térképek 60. 71 Kovács B. 2001.43-44. 441
