H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

B. Gál Edit: Orczy István jószágigazgató egri javai

tanulmányait.17 A kőszegi évekről szintén ír végrendeletében: „A kőszegi deákok congrega- tiojának, ahol sodalissa lőttem hagyok huszonöt forintokat... 'Ha tehát a Kőszegen fellelhető születési anyakönyvet vesszük alapul, s fogadjuk el hiteles és valódi születési dátumnak, ak­kor az ott említett Gregorius Ortzi fia István, 15 éves korára végezte el a gimnázium négy osztályát. Ha az utolsó két évet máshol járta, akkor 17 évesen 1694-ben kellett befejeznie tanulmányait. Megnézve a névkönyvet, szembetűnik, hogy István mellett még egy Orczy, Mihály is ekkor tanult a kőszegi gimnáziumban. O a genealógia szerint II. Péter fia, vagyis István unokatestvére volt. Érdekesebb azonban az „osztálytárs” Tarródy István neve, aki nagy va­lószínűséggel azonos azzal a Tarródyval, aki szintén Telekesyvel egyidőben tűnik fel Heves vármegyében, s akit szintén a püspök mellett találunk. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy az osztálytárs Orczy István az a személy, aki a püspök kíséretében a 17-18. század forduló­ján Egerbe érkezett. Bár Petrovay György bécsi egyetemi tanulmányokról ír a Turul hasábjain, erre konkrét adatok eddig nem kerültek elő. Az 1736-ban kapott bárói oklevél megállapítása szerint kora gyermekségétől fogva Telekesy oktatta nemesi erényekre és tudományokra. Bár felmerül a lehetőség, hogy Telekesy támogatásával végezte el az egyetemet, kérdéses, hogy volt-e egy­általán felsőfokú végzettsége, vagy a gimnáziumi tanulmányok, a deákos műveltség, vagyis az írni-olvasni tudás, a latin nyelv ismerete elegendő volt ahhoz, hogy a főpap szolgálatába álljon. Mindezt erősítené, hogy még a 17. században sem volt külön iskola, amely például gazdasági képesítést adott volna. Aki elvégzett néhány gimnáziumi osztályt, szabadon lehe­tett akár tiszttartó, akár nótárius vagy éppen iskolamester is, ha megnyerte egy falu vagy a földesúr bizalmát. Ugyanakkor Orczy „felsőfokú” végzettsége mellett szól, hogy a későbbiek­ben az alországbírói tisztséget e nélkül nem tölthette volna be. Orczy István 1710-ig állt a püspök szolgálatában. 1736-os végrendeletében így ír erről az időszakról: „Legelőbben is nagy jó emlékezetű méltóságos egri püspök Telekesy István uramnak 16 esztendeig szolgálatjában híven, utoljára az egész egri püspökség jószágának praefektusa voltam Eszerint 1694-ben került az akkor még Győrben élő Telekesy mellé, s 1699-ben érkezett az akkor már idős, 66 esztendős püspökkel Eger városába. A közgyűlési iratokban azonban csak 1701 -ben jelenik meg a neve. Petrovay szerint a családi kötelék is ösztönözte az 1633. augusz­tus 20-án Csömötén született Telekesyt, hogy Orczyt maga mellé vegye. A források nem szólnak ilyen rokonságról, de a közeli ismeretség a főpap és Orczy szülei között, a személyes levelezést vizsgálva, mindenképpen igazolható. István születésekor apja, Gergely, Csömötén lakott. A két település, Csömöte és a „nevelkedési” helyként, a végrendeletekben emlegetett Pösse, szinte összeépült falvak voltak. Szintén Pössével határos Apáti, ahová a Telekesy család - csömötei birtokát megtartva - átköltözött, s ahol a püspök szüleit eltemették. Eger, mint püspöki székhely a 18. század elején A település 1687végén szabadult fel a 91 évig tartó török megszállás alól. Ez egyben azt is jelentet­te, hogy fégyverjog címén a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette, így a budai kama­rai adminisztráció irányítása alatt állt 1688-ban I. Lipót Egert szabad királyi várossá nyilvánította, 17 MNL VaML Kőszegi Fióklevéltára, a Bencés Rend Kőszegi Gimnáziumának iratai. Anyakönyvek. Jezsuita névkönyv 1689-1692. 416

Next

/
Thumbnails
Contents