H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Kis Csaba: Eger szerepe a Rákóczi-szabadságharc külpolitikájában

illetve az adóalanyok és vagyontárgyaik számát az 1700., az 1719., az 1728., valamint az 1800-1801. évre vonatkozóan.5 Kutatásaink szempontjából Nagyjózsef 1978-as várostörténeti monográfiája6 7 részben az általa közölt adatokkal, részben hiányosságaival biztosított még további támpontot, e munka viszont csupán egy rövid bekezdés erejéig foglalkozott a felkelők oldalán hadakozó egriek becsült számával/ ezenkívül pedig a város 1687 utáni betelepülésének társadalmi hatásaival,8 valódi mélyfúrások nélkül.

Az általunk idézett három alapvető monográfián túl Nemes Lajos Eger város önkormányzatának fejlődésével foglalkozó művének vonatkozó részleteit9 érdemes megemlítenünk, melyekben a szerző Eger jogi helyzetének 17-18. századi alakulásán túl bemutatja a város adókerületi beosztását is. Ennek során kitér az adózó népesség számával, etnikai és foglalkozási megoszlásával, továbbá a lakóházak számával összefüggő kérdésekre,10 sokhelyütt évekre lebontott, túlnyomórészt pontos adatokat közölve, egzakt módon megjelölve a hivatkozott kútfőket. A mű célkitűzéséből, vizsgálati tárgyából és időkereteiből adódóan viszont az ezekkel kapcsolatos tendenciák értékelésére a szabadságharc eseményeinek és hatásainak szempontjából érthető módon nem kerül sor.

A rendelkezésünkre álló helytörténeti művek sorából Kovács Béla 2006-ban megjelent forráskiadványát11 tarjuk még kiemelendőnek. Az „Agria Recuperata” című kötet - amint azt alcíme is jelzi - a töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első éveire vonatkozó, Georgius Edelspacher-fele 1690. évi összeírásokat dolgozza fel, így kívül esik ugyan a Rákó- czi-szabadságharc időbeli keretein, ám a történeti előzmények szempontjából nagy értékkel bír vizsgálataink szempontjából. Ennek oka, hogy Eger társadalmának 1690. évi állapotát a conscrip- tiok alapján meglehetősen részletesen mutatja be, a bevezető tanulmányban12 el nem feledkezve a város korabeli térszerkezeti jellemzőiről, a keresztény kézre visszakerülő település igazgatásának újonnan történő kialakításáról, továbbá a statisztikai adatok elemzése nyomán a telki állomány a szőlőterületek, az ingatlantulajdonlás és a lakosság etnikai összetételének leírásáról.

Kutatásunk esetében több aspektusból központi kérdést jelent Eger társadalmi hátterének tanulmányozása. Egyrészt a bázisvárosi szerepkör, másrészt a fegyveres küzdelem egész időszaka alatt financiális problémákkal küzdő konföderáció állama felől nézve, nagy hangsúlyt kap más városokhoz hasonlóan Eger társadalma is, amely mindvégig potenciális adóalapként jelenik meg Rákóczi elképzeléseiben. Másrészről nem csupán a fent említett réteg teherviselésével, hanem általában véve a nemesfémpénzben, illetve ahogy a kortársak emlegették: „fehér- vagy „fejírpénzben” történő adózással kapcsolatos nehézségek mindvégig kardinális kérdésként voltak jelen a kuruc államban, s váltak egyre súlyosabbá a szabadságharc eseményeinek előrehaladtával. Mindezek mellett megjegyzésre érdemesnek tartjuk, hogy előzetes várakozásainknak megfelelően vizsgálataink eredményei is egyes részkérdéseknél láthatóvá tették azokat a nyomokat, melyeket a fegyveres küzdelem hadi és gazdasági helyzetének alakulása hagyott a városi társadalom összetételében és vagyoni le5 Uo. 140-141.

6 Nagy 1978.182-218.

7 Uo. 190-191.

8 Uo. 201-207,214-218.

9 Nemes 2001.7-36.

10 Uo. 21-31.

11 Kovács 2006.

12 Uo. 5-41.

356