H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Kis Csaba: Eger szerepe a Rákóczi-szabadságharc külpolitikájában

hetőségeiben. Figyelembe véve a rendelkezésünkre álló elbeszélő kútfők és szakmunkák adatainak hiányosságait, úgy gondoltuk: a kérdés eredményesebb megválaszolásához célszerű segítségül hívnunk olyan kvantitatív jellegű forrásokat, melyek adatsorai alkalmasak lehetnek a társadalmi változások különböző nagyságrendjeinek megállapításához, így került sor kutatásaink első fázisaként két adó- valamint egy vagyoni összeírás alaposabb tanulmányozására. Elemzéseink során nem hagytuk figyelmen kívül azt a történet- tudományon belül konszenzusként kezelt tényt, miszerint a conscriptiokban foglalt adatokat fenntartásokkal ajánlott kezelni, többek közt azok felvételi módjából eredően,13 ám meglátásaink szerint a nagyságrendek érzékeltetésére, óvatos becslések megtételére, továbbá a korábbi évek adatsoraival való összehasonlításra így is alkalmasnak bizonyultak.

Az általunk megvizsgált conscriptiok közül a legkorábbi egy, a városi adóköteles népességre kirótt pénzbeli terheket rögzítő 1703. évi14 portális adóösszeírás.15 A lajstrom rovataiban az adózó nevén kívül a kirótt és a befizetett összeg (impositio, ill. solutio), valamint az esetlegesen fennmaradó tartozás (restantia) került rögzítésre magyar forintban (florenus) és dénárban. A conscriptio ezen kívül a település adókerületi beosztásának megfelelően tartalmazza az aktuális adószedési tized (

decurio) sorszámát, valamint a szóban forgó tizedben lakó, adózóként szintén számba vett összeíró nevét is.16 Az irat áttekinthetőségét növeli, hogy a listára felkerült személyeket decuriónként külön lapon veszi számba.

A lajstrom felvételi szempontrendszerét tekintve megállapítható, hogy csupán a szűkebb értelemben vett, fallal határolt városban lakó egyéneket írták össze,17 29 tizedbe osztva őket. A különböző adókerületek határainak megrajzolása kutatásaink jelenlegi állása alapján bizonytalan kimenetelű feladat lenne, ugyanis a későbbi évek conscriptioi - itt elsősorban az 1710., az 1712., továbbá az 1715. évi jegyzékekre gondolunk - az összeírt lakosság adatait annak területi elhelyezkedése szempontjából már teljesen más perspektívát alkalmazva, úgynevezett kerületenként (series) tartalmazzák. Mint azt a későbbiekben látni fogjuk, az általunk vizsgált 1710. évi vagyoni összeírás már azt a 4 kerületet rögzíti „Pars Heves", „Pars Heves Második Tized (sic!)",18 „Pars Borsod Egy Tized", valamint „Pars Borsod Más Tized” néven, amelyeket az 1712. évi conscriptio készítői sorrendben Series L, 2., 3. és 4.-ként aposztrofáltak.

13 Ehelyütt a teljesség igényét mellőzve elég csak a leggyakoribb tényezőket: az összeírók körültekintőségének különbözőségeit, az adatfelvételi szempontok évenkénti és forrástípusonkénti eltéréseit, a névanyagban jelentkező - például a vezetéknevek tudatos használatának hiányából - adódó problémákat felsorolnunk.

14 A forrás keletkezési idejét - rögzített dátum (hónap, nap) hiányában - nem tudjuk az adott évnél pontosabban megállapítani.

15 MNL HML Eger város ö.i.V-4/a/1.301.

16 Pl. „P [ri] masDecurio, StephanoTurzay”. MNL HML Eger város ö.i. V-4/a/1.301.2.o.

17 A korszakra vonatkozóan nem tartanánk helytállónak a „belváros” kifejezés használatát, hiszen az általunk kutatott periódusban ezt a fallal körülvett településrészt tekintették a kortársak - még a közigazgatás szintjén is - a tulajdonképpeni Eger városnak, noha ekkoriban már feltehetőleg megjelentek azoknak a külső településrészeknek (más néven fósfyrffcnak vagy archaizáló formában hóstdtoknak) a körvonalai is, melyek lakossága csak később (legelőször 1712-ben) kerül bele a városi adóösszeírásokba. Ebből következően cikkünk megírása során inkább a „városmag" kifejezés következetes használatát tartottuk szerencsésebbnek, ezzel az apró nyelvtani változtatással érzékeltetve a korabeli településszerkezet sajátosságainak lecsapódását az összeírások felvétek szempontrendszerében. Fontosnak ítéljük emellett megjegyezni, hogy a jelen munkánkban bemutatásra kerülő további összeírások az 1703- as lajstromhoz hasonlóan e városmag lakosságának terheit és vagyoni viszonyait rögzítik, amint azt a későbbiekben a Nemes Lajos már idézett munkájából átemelt térképpel is illusztrálni fogjuk. A külső városrészek említésével kapcsolatban /ásd N emes 2001.21 -24.; Breznay 1934.106.

18 Noha az 1710. évi vagyoni összeírás az adókerületek neveként a „tized” kifejezést használja, a magunk részéről helytállóbbnak látjuk tanulmányunkban a Hevesi 1. illetve 2. kerület, továbbá a Borsodi 1. és 2. kerület kifejezéseket alkalmazni, lévén hogy ez a beosztás merőben eltér az 1703-ban használt decuriális rendszertől.

357