H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kozári József - Vízi Sándor: A diktátor halála
a vezetésről - mondta Sztálin. És elment. Autóba ült és a közeli nyaralójába hajtatott."11 Ettől kezdve csak egyet lehet tudni: a Gazda ott van a dácsáján, de senki nem mert odamenni hozzá. Távollétében a Politikai Bizottság tagjai Molotovnál jöttek össze, hogy megvitassák, mi a teendő. A dácsa személyzete szerint Sztálin jól van, egészséges, de elzárkózott, senkit nem fogad, nem megy oda a telefonhoz. A Politikai Bizottság tagjai, „a vak macskakölykök” - mint azt később a vezér megfogalmazta - végül egyhangúlag úgy határoztak, valamennyien felkeresik. A látogatás Bulganyin marsall emlékei alapján a következőképpen zajlott: yalamennyiün- ket megdöbbentett Sztálin külseje. Lesoványodott, görnyedtté vált, himlőhelyes arcaföldszínű, komor. — Igen, nincs közöttünk a nagy Lenin - mondta - Ha most látna bennünket... Hogy kire hagyta az országot. Özönével kapjuk a szovjet emberektől a leveleket, amelyekben teljes joggal a szemünkre hányják: hogy lehet, hogy nem tudjuk megállítani az ellenséget, és nem tudunk visszavágni? Bizonyára közietek is akadnak olyanok, akik szívesen áthárítanák a felelősséget, természetesen énrám."12 13 Ezt követően Molotov kérlelni kezdte: „Kérünk, térj vissza a vezetéshez, a magunk részéről aktívan segíteni fogunk téged."14 15- „Azért gondoljátok meg- ellenkezett Sztálin - van-e jogom, hogy tovább tápláljam a reményt, hogy elvezetem az országot a győzelemhez? Vagy akadnak esetleg méltóbb jelöltek? - Azt hiszem -felelte erre Vorosilov - teljes az egyetértés közöttünk: nálad méltóbb nincs senki.”12 A jelenlévők buzgón helyeseltek. Magatartásukat feltehetően az a szomorú tapasztalat is motiválhatta, hogy aki nem tanúsít kellő odaadást, könnyen a következő tisztogatás áldozatává válhat. így szinte visszakönyörögték a hatalomba. Komolyan gondolta-e Sztálin a hatalomból való távozást, vagy csak példaképe, Rettegett Iván kedvenc taktikáját alkalmazva vezetőtársai magatartását akarta kipuhatolni? Ez az ő titka marad. Minden esetre a háború kitörésével kapcsolatos baklövése immár meg lett bocsájtva, s tiszta lappal folytathatta ott, ahol abbahagyta. A háború után újabb, hatalmas méretű tisztogatást tervezett, nem utolsó sorban erős antiszemita éllel, amit a zsidó orvosok készülő pere reprezentál, a Kreml kórházának fehér köpenyes gyilkosaié, akik ki akarták oltani a szovjet vezetők életét. De a régi vezetőket sem kímélte volna. A pártvezetés előtt 1952-ben elmondott beszéde után Molotovot és Mikojant társai már halottnak tekintették, de elérte volna a párt tisztító kardja magát Beriját, a belügy és a biztonsági szolgálatok nagyhatalmú urát is. Mindenesetre sok szovjet vezetőnek forgott veszélyben az élete, nem csoda, hogy Sztálin halálakor azonnal elterjedtek a pletykák, a vezért meggyilkolták. Több jel látszott alátámasztani ezt a teóriát. Az egyik, hogy Sztálint élete utolsó hónapjaiban elszigetelték. Berija úgy intézte, hogy az újabb tisztogatásoknak a Vezér közvetlen munkatársai essenek áldozatul. Testőrségének parancsnokáról, Vlaszik tábornokról hirtelen kiderült, korrupt ember, személyi titkára, és leghűségesebb embere Poszkrjobiscsev tábornok pedig vétkes hanyagsággal fontos iratokat nem zárt páncél- szekrénybe. Mindkettőt letartóztatták. De az államvédelem kínzókamrájába került orvosa, Vinogradov professzor is, akiben valamelyest megbízott. Berija igyekezett volna elszigetelni Sztálint? Ebből is fakadhat a legenda, miszerint Beríja megfojtotta. Nagyon sok dokumentum - például a kórbonctani jelentés - támasztja alá, hogy Sztálin halálát agyvérzés okozta, de arról már megoszlanak a vélemények, hogy miként alakult ki ez az állapot. 12 Hruscsov 1990.74. 13 Rees 2011.86-87. 14 Radzinszkij 1996.540. 15 Vészes napok... Forrás: http://users.atw.hu/historiamozaik/veszes_napok.html [utolsó letöltés:2012.08.30.11:14] 338
