H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kozári József - Vízi Sándor: A diktátor halála
emberiség boldogulását szolgálja. Mély meggyőződéssel vallotta: a tömeges megtorlások célja, hogy „az országot megszabadítsák egyszer és mindenkorra minden javíthatatlan szociális mellékterméktől”, amelyet az erőltetett kollektivizálás és a kolhozosítás okozott, ugyanakkor felszámolják a párt és a szocializmus ellenségeinek táborát is. Csalhatatlanságába vetett hite különösen sok áldozatot követelt a Nagy Honvédő Háború kezdeti szakaszában, de a korábbi időkben, és a későbbiekben úgyszintén. Meggyőződése, hogy Hitler nem szegi meg a Molotov-Ribbentrop paktumot, azaz a szovjet-német megnemtámadási egyezményt, a Vörös Hadsereg katonáinak százezreit lökte a halálba. 1941. június 17-én például Vszevolod Merkulov állambiztonsági népbiztos jelentésére, amely arról számolt be, hogy Németország befejezte a Szovjetunió elleni támadás előkészületeit, s a támadás megindulása bármikor bekövetkezhet, szó szerint azt írta: „Merkulov elvtársnak. A „forrását” elküldheti a kibaszott anyjába. Ez nem forrás, hanem dez- informátor."10 Június 21 -én egy franciaországi rezidenst, aki a közelgő német támadásról írt, „angol provokátornak” minősített és megbüntetését követelte. Berija június 21-én a berlini szovjet követ visszahívását kezdeményezte a közelgő német támadásról szóló „rémhírek” miatt. Ugyanígy figyelmen kívül hagyott minden, az elképzeléseivel nem egyező hírszerzői jelentést. A háború kitörése azonban - életében először és utoljára - kissé elbizonytalanította. Vezetőtársai visszaemlékezései szerint le is mondott a hatalomról. A német támadás ugyanis átmenetileg sokkolta Sztálint. Szembesülnie kellett vele, hogy korántsem csalhatatlan, s tekintélye erősen csorbulhatott vezetőtársai szemében is, bár a felelősséget ez úttal is igyekezett elhárítani magáról. A hatalomról való lemondás rövid krónikája a következő: Június 27-én Molotov és Berija társaságában a Honvédelmi Népbiztosságra hajtatott, és a Népbiztos szobájában követelt tájékoztatást a helyzetről, majd rövid, és meglehetősen durva hangú szóváltást követően, a népbiztos szobájából kilépve elkeseredetten a következő szavakra fakadt:- Lenin létrehozta az államunkat, mi meg elmamlaszkodtuk. A látogatás történetét Molotov is megörökítette emlékirataiban: „Sztálinnal ellátogattunk a Honvédelmi Népbiztosságra. Sztálin meglehetősen gorombán beszélt Tyimosenkóval és Zsukovval, bár ritkán fordult elő vele, hogy kijött a sodrából. Később kimentünk a dácsájára. Ott azt mondta, elmamlaszkodtuk. Ez mindannyiunkra vonatkozott."11 Sztálinnak ezek a szavai több emlékiratban is szerepelnek, de igencsak más hangalakban, igaz közel hasonló jelentéstartalommal. Mikojan verziója szerint: „Lenin hatalmas örökséget hagyott ránk, és mi az örökösök mindent elcsesztünk. Más emlékiratokban az elbasztuk kifejezés szerepel, bár nem elképzelhetetlen, hogy ebben a fordító vérmérséklete is tükröződik. A leghitelesebb Molotov mellett talán Berija verziója, bár sokat ront rajta, hogy Hruscsov interpretációjából ismerhetjük meg: „Berija a következőt mesélte el. Amikor a háború kitört, a politikai bizottság tagjai egybegyűltek Sztálinnál. Nem tudom, hogy valamennyien vagy csak egy bizonyos csoport, amely Sztálinnál leggyakrabban összegyűlt. Sztálin teljesen levertnek látszott. Körülbelül ezt mondta: - Háború kezdődött, és katasztrofálisan alakul. Lenin ránk hagyta a proletár szovjet államot, és mi szarba tiportuk. Szó szerint ezt a kifejezést használta, Berija elmondása szerint. - Lemondok 10 Montefiore é.n. 355. 11 Radzinszkij 1996.535-536. 337
