H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Makai János: Templom vagy múzeum? Andrej fejedelem földi maradványainak sorsáról

tetejét arannyal vonták be. A következő évben elkészültek a freskók is.5 Ez Vlagyimir Monomah (Andrej fejedelem nagyapja) szuzdali székesegyháza után a második nagy városi székesegyház volt Eszakkelet-Ruszban. Az adott időszakra jellemző hatoszlopos templomtípushoz tartozott. Három hajóval és három homlokzatának alsó részén egy-egy díszes kapuval rendelkezett. A főhajó középső része fölött tizenkét ablakos dob emelkedett, amelyet egyetlen, valószínűleg sisak alakú kupola fedett. Az Uszpenszkij-székesegyház magassága meghaladta a harminc métert, s ezzel az egész 12. századi Rusz legmagasabb temploma volt. Az, hogy magassága a kijevi Szófia-székesegyházét is felülmúlta, aligha lehetett véletlen, minden bizonnyal Andrej fejedelem Kijevvel való vetélkedését tükrözte. A vlagyimiri székesegyház padlóját négyzet alakú, színes majolikalapokból rakták ki. A falait díszítő freskók túlnyomó része nem maradt az utókorra.6

1184-ben, Andrej öccse, Vszevolod uralma idején csaknem egész Vlagyimir leégett. Részben vagy teljesen 32 templom vált a lángok martalékává. Az Uszpenszkij-székesegyház tetőzete is elpusztult. Az épületben felhalmozott értékek között voltak ezüst gyertyatartók, aranyból és ezüstből készült szertartási edények, aranyszálakkal és gyöngyökkel díszített ruhák, valamint aranykerettel ellátott, nagy drágakövekkel és gyöngyökkel ékesített ikonok. Ezeket és a sekrestyében őrzött tárgyakat is sikerült kimenekíteni, de a források szövegéből arra lehet következtetni, hogy végül minden megsemmisült.71192-ben ismét tűz pusztított Vlagyimirban. Ezúttal csak 14 templom és a város fele hamvadt el.8 Az Uszpenszkij-székes- egyházat, a Vlagyimir-szuzdali Fejedelemség legfontosabb templomát 1188-ra újjáépítették. Az 1192. évi tűzvészben ugyan nem szenvedett károkat, 1193-ban mégis tatarozták.9

1184-1188 között, a Vszevolod fejedelem által irányított munkálatok következtében, a székesegyház alaprajza, valamint külső- és belső képe jelentősen megváltozott. A mesterek Andrej templomát három oldalról új falakkal vették körül, vagyis galériákkal egészítették ki. Ezzel a régi hajók nyugati részét meghosszabbították, északon és délen pedig két újabb hajó jött létre. A régi falakat pillérekkel erősítették meg, s az utóbbiakat boltívekkel kapcsolták az új galériák külső oldalához. Mivel Andrej fejedelem építményének falait átvágták, azok a továbbiakban gyakorlatilag oszlopként funkcionáltak. A keleti oldalon a három apszist lebontották, és nagyobbakat hoztak létre. A galériák falait a régi székesegyház falainál alacsonyabbra építették. így a korábbi épület félköríves záródású homlokzati részei az új templom ugyanilyen elemei fölött helyezkedtek el, sajátos ritmust adtak a szerkezetnek. A galériák sarkaiban négy kis kupoladobot helyeztek el, amelyek a régi, nagyobb méretűvel együtt öt- dobos-ötkupolás tetőzetet alkottak. A sok felújítás ellenére a székesegyház napjainkban is

5 Uo. T. I. 351. T. II. 511. A hivatkozott forrásrészletek a székesegyház tetőzetét illetően eltérnek egymástól. A Lavrentyij-évkönyv egyes, az Ipatyij-évkönyv többes számot használ, vagyis az utóbbi több kupolával rendelkező épületről tudósít Nem meglepő, hogy a régebbi és a mai szakirodalomban is akadnak munkák, amelyek a kútfők alapos tanulmányozása után azt állítják, hogy már Andrej fejedelem székesegyháza ötkupolás volt: Berezskov D. NY. 1903.6-12., 39—46. Kuznyecov 2010.13.

6 Andrej Uszpenszkij-székesegyházához: Voronyin 1961. 150., 152., 316. A székesegyház rekonstrukciója és alaprajza: Vagnyer-Vladisevszkaja 1993. 51. (30. ábra), 76. (58. ábra). Újabban Zagrajevszkij, az építészet doktora a fenti művészettörténészekkel szemben több munkájában is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Uszpenszkij székesegyháznak eredetileg is öt kupolája volt: Zagrajevszkij 2004.118-122. Zagrajevszkij 2009. 95. A legújabb angol nyelvű szakirodalomban az a nézet olvasható, hogy Andrej fejedelem azért ékesítette Vlagyimirt mészkőtemplomokkal, mert Észak Kijevévé kívánta változtatni: DIMNIK 2016.195.

7 PSZRL. T. 1.392. T. II. 630.

8 Uo.T. 1.409.

9 (70.407.,411.

322