H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Petercsák Tivadar: Legeltető gazdasági közösség az egri hóstyákon

tor József aki többször volt csordás, majd fia, ifj. Kántor József előbb csikósként dolgozott, majd 1877-ben apjától átvéve a csordás tisztét, két évig volt alkalmazásban. Ritka kivétel a pásztorok között nő alkalmazása a feladatra. A pusztagazdaság 1864-ben özv. Barta Imréné Pallagi Máriát fogadta fel csordásnak és mellé Fehér Pált is alkalmazta. Ez a páros a követke­ző évben kondásként dolgozott a két negyedben. A pásztorok bére évenként és állatfajták szerint változott. Pl. 1843: csordás — 1 ft. 3 x., csikós - 50 x., kondás - 30 x.;45 1856: csor­dás - 1 ft, csikós - 2 ft, kondás - Iff. 15 x.;46 1863: csordás - 1 ft, csikós - 90 kr., kondás - 40 kr.;47 1873: csordás - 1 ff., csikós - 1 ff., kondás - 50 x.;48 1885: csordás - 1 ff. 20 x., csikós - 1 ff. 40 x., kondás - 60 x..49 Néhány esetben az alkalmazás időtartamát, a közösség elvárásait és a pásztorok feladatait is megfogalmazták. 1852-ben a kondás esetében megje­gyezték, hogy „1852 évi 30 ik november naptul számítva 1853 évi november 30 ik napjáig akár esik akárfú egy nap sints ki alkudva amelyen ki nem szükséges volna” hajtani.50 1865-ben a csikós és kondás esetében megjegyezték, hogy „magát jól viselje”, a csikósnál pedig, hogy „az váló­kat tisztán tartsa”.51 1868-ban és 1869-ben a csordás, csikós és kondás fogadásánál feladatul szabták, hogy a legelőn „az üstökével az ártalmas szúró tövisket tisztítsa, mely a csorda járásban ekjükbe jog kerülni".52 Az 1868. november 30-i gyűlésen szankciót is kilátásba helyeztek: „és ha nem teljesíti, a gazdák lefognak a béréből 30ft-ot, azaz 10forintjával fejenként”, vagyis pászto­ronként.53 1880-ban a csordásnak előírták, hogy „a trágyát tartozván összeszedni”.54 1861-ben olvashatunk arról, hogy egy-egy pásztor 40 krajcárt, összesen 1 ff. 20 kr-t új foglalóként ma­gukhoz vettek, ezzel vált hivatalossá az alkalmazásuk.55 A pásztorbér kifizetésére vonatkozó­an is találunk adatokat. Pl. 1885-ben a csordás és kondás havonta 20-20 forintot, a csikós 10 forintot kap. 1890-ben megszabják, hogy a csikós kihajtásig fizetést nem kap, a csordásnak csak a teleltetési bér (5 ff.) jár, és egyedül a kondás kap havonként 10 forintot.56 Az 1860-as, 70-es években a pásztorfogadó közgyűlések jegyzőkönyvét a hegybíró és a városi gazdasági felügyelő írta alá.57 Év közben az is előfordult, hogy leváltották a pásztort és mást fogadtak helyette. Pl. 1871. április 23-án Török István csordást „mint a csordához elégtelent” kitette a gazdaság és helyette Kántor Józsefet választotta meg oly feltétellel, hogy két fiával együtt őrzi a marhát.58 A pásztorok maguk gondoskodtak bojtárról, sokszor a saját gyerekük volt az, pl. 1869-ben Fejes Mihály kondás Fejes Istvánt alkalmazta.59 60 Az 1867-re megfogadott Nagy István csikósnál megjegyezték, hogy ha a fiát el találják vinni katonának, akkor „ha­sonló bojtárt tartozik fogadni”.60 1884 áprilisában közgyűlésen foglalkoztak a csordás körüli 45 Uo. 7. 46 Uo 13. 47 Uo. 24. 48 Uo. 44-46. 49 Uo. 89. 50 Uo. 12. 51 Uo. 27. 52 Uo 31. 53 Uo 34. 54 Uo. 63. 55 Uo 22. 56 Uo 93,112-113. 57 Uo 36., 38., 44-46,47. 58 Uo40. 59 Uo 36. 60 Uo 28. 31

Next

/
Thumbnails
Contents