H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Bodó Sándor: Múzeumalapítók Európában a 19. század végéig 161 Veres Gábor: Muzeológia és műemlékvédelem. Adatok Szmrecsányi Miklós egri tevékenységéhez

mok nem minden tárgyhoz készültek, és a korábbi jegyzékekkel sem vetették még össze az újabb leltározást.

Az el nem készült alapleltár miatt gondot okozott a gyarapodások leltározása. A szabályzatban úgy rendelkeznek, hogy az újonnan bekerült tárgyakat - a leltár elkészültéig - a növedék- naplóba, mely a mai gyarapodási napló megfelelője volt, kellett sorszám szerint bejegyezni.

Bartalos Gyula saját gyűjteményét 1909-ben ajánlotta fel a múzeumnak, az átvétel 1912- ben történt meg, de a tárgyak haláláig a líceumban lévő lakásán maradtak. A tárgyak leírását 21 füzet tartalmazta, de nem a múzeumban követendőnek tartott szakszerű leltározás szerint. A Kandra Kabos által a múzeumnak adományozott pecsétgyűjtemény leltárát azonban megfelelőnek találták.

Az Egri Dalkörnek egy szekrénye volt az intézmény egyik termében, melyben az évtizedeken keresztül elnyert díjakat tárolták. Ennek kulcsa ugyan a múzeumőrnél volt, de csak érseki engedéllyel lehetett abból tárgyat kivenni-betenni.10 A szakszerű leltározására a szabályzat szerint ekkor került sor, melyhez cédulakatalógus is készült. A leltár egyik példánya a múzeum irattárában, a másik pedig a Dalkörnél, mint átvételi elismervény került elhelyezésre.

A tárgyak másolásával és a múzeum nyitva tartásával kapcsolatos szabályok szövegezése megegyezik az 1930-ban nyomtatásban megjelent dokumentumban foglaltakkal.11 A Szmrecsányi Miklós által újrarendezett képtár 1920. október 3-án nyílt meg, ingyenesen volt látogatható tavasztól őszig, vasárnaponként, 10-12 óra között.12 13

Ebben az időszakban - pihenőnap délelőtt - azonban nehezen lett volna elképzelhető, hogy a városban tanuló diákok meg tudják látogatni a múzeumot. A Szmrecsányi által előterjesztett és a főkáptalan által jóváhagyott szabályzat erre a kérdésre is kitért: „Hétköznapokon... iskolai tanulók szemléleti oktatás céljából szakavatott tanáraik vezetése és felelőssége mellett - hétfő kivételével - bármikor meglátogathatják a múzeumot, de erről az illető tanintézet igazgatóságának a múzeum őrét egy nappal korábban kell értesítenie a látogatás idejének megállapítása végett."'1. Az időpont meghatározása, konkretizálása után a múzeum őre gondoskodott a tanintézet értesítéséről.

Kiszely Imre múzeumőr 1927 őszéig teljesített szolgálatot a Líceumi Múzeumban. A feladatkör és az intézmény átadás-átvételénél az 1921 -ben életbe lépett szabályzatra hivatkozva járnak el, mely már nem jegyzékek, hanem az iktatókönyv és a leltárkönyvek (alapleltár), alapján történt. Ebből a forrásból is látható, hogy már a régiségek, ritkaságok és kegyeleti tárgyaknak is elkészült a leltározása, a Dalkör letétjével egyetemben.14 Ebben ugyan Szmrecsányi Miklós nem vett rész, hiszen ő, műveltségéhez kapcsolódóan, a szépművészeti gyűjteménnyel foglalkozott. De láthatóan a múzeum gyűjteményei számára a szépművészeti kollekció leltározása, feldolgozása követendő mintát jelentett, és az ennek kapcsán elkészült szervezeti és működési szabályzatot ténylegesen alkalmazták a múzeum napi ügymenetében. így elmondható, hogy az egri Érseki Líceum Múzeuma a Szmrecsányi Miklós által megalkotott keretek között az 1920-as évektől a kor szakmai elvárásainak megfelelő tudományosan is rendszerezett múzeummá fejlődött.

10 Bujdosné 2013.177.

11 Szmrecsányi 1930.9.

12 Egri NépújságXXVII évf! 227 szám / 1920. október 3.2

13 EFL AN 1804-1980. Comissio pro arte sáncra 1930 1 .d, 9.

14 EFL AN Comissio pro arte sacra 19301A Az 1921. évi november hó 12-én tartott tanácskozmányban - SS L/1927. sz. 2.

187