H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bodó Sándor: Múzeumalapítók Európában a 19. század végéig 161 Veres Gábor: Muzeológia és műemlékvédelem. Adatok Szmrecsányi Miklós egri tevékenységéhez
Az egri műemlékvédő Szmrecsányi Miklós több országos és helyi szervezetben is munkálkodott a műemlékek védelméért.15 A Líceum Múzeumában és város műemlékeinek ügyében kifejtett tevékenységét ismerték el 1927-ben az Eger város díszpolgára címmel is. A középiskolai évek alatt ismerhette meg, élhette át Eger történelmi miliőjét, melyhez visszavágyott a budapesti évek után. Kiemelt figyelmet szentelt az épített örökségnek, kutatásuk szinte a szenvedélyévé vált. „Az egri utcákon annyira elmélyültén szemlélődött, hogy az arra járókat szinte észre sem vette.”16 Az Egri Főegyházmegyei Levéltárban őrzött számos jegyzőkönyv és levél is bizonyítja központi szerepét a korszak műemlékvédelmében. Kertész K. Róbert miniszteri tanácsos levelében tolmácsolja a Magyar Országos Műemléki Bizottság tagsága, a miniszter és a saját felkérését, hogy Forster Gyula báró 1922-ben történt lemondását követően vállalja el a bizottságban az elnöki tisztet.17 Az egri és az egyházmegyei örökség iránti elkötelezettségét a legékesebben jelzi: nemet mondott a felkérésre, hogy az országos műemlékvédelmet átfogó szervezet vezetője legyen. A főváros helyett szívesebben maradt a kulturális örökségben gazdag vidéki városban. A Minorita templom felújítására, javítására az ő közbenjárását követően szavazott meg a Műemlékek Országos Bizottságának Végrehajtó Bizottsága az 1922. július 1-én kezdődő költségvetési év keretéből 200.000 koronát. Ebből az összegből kiemelten a tornyok bádogosmunkáit és a főhajó, valamint a déli kereszthajó tetőszerkezetének javítását, ácsmunkáit végezték el. Szmrecsányi Miklós még a helyi mesterek kiválasztásában is közvetített a minorita rendházfőnök az Műemlékek Országos Bizottsága részéről a munkálatokat felügyelő Csányi Károly műegyetemi tanár között.18 Eger mellet az egyházmegye is nagyon sokat köszönhet műemlékvédő munkásságának. Többek között ő szorgalmazta és segítette a bélapátfalvai cisztercita templom, a kissikátori templom és a szentléleki pálos kolostor javításait, helyreállítását. Számos esetben fordultak hozzá szakmai állásfoglalásért, így például Domán Vilmos egri fűszerkereskedő Zalár József utca 3. alatt álló házának műemléki jellege kapcsán.19 Kiemelt fontosságúnak tartotta az egri vár megóvásának ügyét. Figyelemmel kísérte 1921-ben a Dobó síremlék rendbehozatalát, és 1923-ban köszönetét mondtak neki a műemléki bizottság részéről a vár megóvása érdekében folytatott erőfeszítésekért: „Bizottságunk az egri várbeli loggia védelmében tanúsított ügyszeretetéért Méltóságodnak köszönetét nyilvánítja és értesíti, hogy ugyanezen ügybőlfolyólagRévy Kálmán tábornok úrhoz is köszönő levelet intézett”20 A Bolyky-bástya21 és a Dobó síremlék ügyében Szmrecsányi jelentést küldött a műemléki bizottsághoz. A bástyával kapcsolatban a műemléki bizottság a putnoki vasút építésekor, 1907-ben kétszer is rendelt szakértőt a helyszínre, akiknek a jelentését a 15 Műemlékek Országos Bizottsága, Országos Egyházművészeti Tanács, Egri Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottság, Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. 16 Szecskó2012. 11 17 EFL AN Comissio pro arte sacra 1930 l.d. Kertész K. Róbert miniszteri tanácsos levele Szmrecsányi Miklóshoz. Kelt: Budapest, 1922. február 16. 18 EFL AN Comissio... Csányi Károly levele Szmrecsányi Miklóshoz. Kelt: Budapest, 1922. április 17. 19 EFL AN Comissio... Műemlékek Országos Bizottsága elnökhelyettesének levele Szmrecsányi Miklóshoz. Kelt: Budapest, 1929. szeptember 16. 20 EFL AN Comissio... Műemlékek Országos Bizottsága elnökhelyettesének levele Szmrecsányi Miklóshoz. Kelt: Budapest, 1923. október 24. 21 Az iratban téves a megnevezés, valójában a Zárkándy-bástyáról van szó. 188
