H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
A német tartományok múzeumai ugyancsak a 19. században és többségükben a polgárság által alakított egyesületek-társaságok segítségével jöttek létre.51 A 18. század második felében, s a 19. század elején a Rajna-vidéken három kiemelkedő gyűjtő működésének eredményeként jöttek létre múzeumok. Franz Wallraf Kölnben, Franz Pick Bonnban, Philipp Flouben Xantenben alapított régiségekből, művészeti alkotásokból, érmékből, római kori tárgyakból és könyvekből gyűjteményt, melynek gerincét szülővárosukból és annak közvetlen környékéről származó emlékek alkották. A Wallraf Museum provizórikusán 1827-ben nyílt meg, majd egy kereskedő (Richartz) anyagi támogatásával 1861 -ben adták át a közönségnek a Rajna-vidék első, speciális igényeket kielégítő, múzeum számára emelt épületét.52 Bonnban a Pick gyűjtemény alapozta meg a Goethe által 1815- ben támogatott, majd a porosz „Rhein-Universität” által felkarolt, s 1824/25-ben megnyitott Akademisches Kunstmuseum-ot.53 A Houben gyűjtemény a Xanten-i Stiftmuseum- ban 1820-tól volt látogatható.54 A szeretett szülőváros vagy szülőföld iránti elkötelezettséget a polgári egyesületek alapító törekvései mutatták. Közöttük pl. jelentős eredményekkel működtek az 1801-ben alakult Trier-i „Gesellschaft für nützliche Forschungen” („Socié- té des recherches utiles du département de la Sarre”), a Mainz-i „Altertumsverein” vagy a Bonn-i „Verein von Altertumsfreunden im Rheinlande”55 Csupán példaként említhető, hogy a napjainkban is működő „Mainzer Altertumsverein” alapította és működtette a Römisch-Germanisches Zentralmuseum-ot és a Landesmuseum-ot Mainzban.56 1811-ben a Wiesbaden-i „Nassauisches Intelligenzblatt”-ban megjelent egy felhívás a római és a német régiségek gyűjtőihez. 1812-ben e felhívást követően alapították meg Wiesbadenben a „Societät vaterländischer römischer und teutscher Altertümer”-t. Az egyesület 1815-ben határozta el egy múzeum megalapítását, s szándékukat a városban 1814-15-ben egészségét kúráló Goethe és a nassaui hercegség segítségével meg is valósították. 1821 -ben három (művészeti, történeti és természetrajzi) múzeumot nyitottak meg, s egyúttal a tartományi könyvtárat is.57 Más német tartományokban hasonló múzeumalapítási törekvések érvényesültek. 1819-ben Frankfurt am Main-ban alapították a „Gesellschaft für ältere deutsche Geschichtskunde zur Beförderung einer Gesamtausgabe der Quellenschriften deutscher Geschichte des Mittelalters” társaságot. Ez az egyesület a város tágabb környezetében mintát adott az 1830-as, 40-es években azoknak a történeti társulatoknak, amelyeknek szerepe volt a regionális kultúrtörténeti múzeumok alapításában és fenntartásában. A természettudományi és művészeti társulatok számára az 1823-ban alakult müncheni egyesület mutatott példát, ahol mintegy fél évszázad alatt alakultak meg Bajorországban kultúrtörténeti múzeumok.58 Berlinben a „Königliches Museum fur Völkerkundé”-t 1873-ban alapították. Gyűjteményét a „Neues Museum” keretében működő „Ethnographisches Museum”, a „Nordischer 51 Spies 1977.78. 52 Böhner 1977.64-65.; http://wwwWallraf!museum/das-museum/geschichte. [utolsó letöltés: 2015. június 23.] 53 Böhner 1977. 64. https://de.wikipedia.org./wiki/Akademisches_K.unstmuseum#Geschichte. [utolsó letöltés: 2015. június 23.] 54 Böhner 1977.64—65.; http://www.stiftsmuseum-xanten.de. [utolsó letöltés: 2015. június 23.] 55 Böhner 1977.65. 56 http://www.mainzer-altertumsverein.de [utolsó letöltés: 2015. június 23.] 57 Böhner 1977.66.; http://museum-wiesbaden.de/museum/info/geschichte. [utolsó letöltés: 2015. június 23.] 58 Spies 1977.79. 167
