H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
kötöttek. Áfa két-három napig állt a ház előtt. Amikor a legények elmentek ledönteni, a pálinkát közösen megitták.”15 Lássunk néhány példát a 18-19. századi migrációval északról délre átplántált pünkösdi szokásokból! Maglódról (Pest m.) Jakab Ilona 1952 pünkösdjén dokumentálta az evangélikus templomi májfa-állítást: „Délután a faluban járva egy vidám nótaszóval haladó leánysereggel találkoztam, kik kezükben sok hímzett, csipkés, keményített zsebkendőt, színes hímzett szalagot vittek (...). A lányok után (...) hatalmas topolyafákat vivő fiatalemberek mentek (...). A templomba érkezve lázas munkába fogott a fiatalság. A legények a topolyafák ágait nyestek, csinosították, majd a (...) padok minden másodikára szegeztek kb. 3-4 méteres topolyafát (...). Majd az orgona alatt levőpadokhoz {...).Akét leánybíró a fiúknak osztogatta a parancsait, hogy melyikfát hová és hogyan állítsák (...). Először az oltár előtt lévő két fát díszítették, mert annak kellett a legszebbnek lenni. E két fára kerültek a legszebb hímzett selyemszalagok a gyönyörűen hímzett zsebkendők és leghosszabb taftszalagok."'6 Bagón (Pest m.) szintén pünkösd szombatján kapták a lányok a májfát.17 Szép leírást adott a pünkösdi májfa állításáról Vankóné Dudás Juli naiv művész Falum Galgamácsa című könyvében.18 Pünkösdi májusfa állítás című festményét (1972) Kecskeméten a Magyar Naiv Művészek Múzeuma őrzi.19 Csépán (Jász-Nagykun-Szolnok m.) pünkösdkor virágos bodzafa és ecetfa gallyakkal díszítették fel a családfők vagy a házbeli nagyobb fiúk a kerítéseket, kapukat. A legények színes szalagokkal díszítetett gallyat vittek a lányos házak kerítésére.20 A szegedi nagytájon pünkösd hajnalán fűzfa- vagy bodzaággal ékesítették fel a lakóházakat, különösen a kerítést, ablakot, de régebben a vízimalmokat, tiszai bőgőshajókat is: ez a bodzázás. Ószentivánban (Torontál m.) a bodzázást legények végezték, főként a lányos házaknál.21 Szajánban (Torontál m.) a pünkösdirózsával díszített bodzaágakat az ablakra, kapura tűzték.22 Törökkanizsán (Torontál m.) is bodzáztak, mert azt tartották: ha nem teszik, belecsap a villám a házba.23 Topolyán (Bács-Bodrog m.) Borús Rózsa szép leírása szerint „Kora hajnalban már mindenki az utcán szorgoskodott. Kidíszítették a ház elejét, a kaput, ablakokat, fákat bodzával, pünkösdirózsával, jázminnal. A frissebb leányok búzavirágot, pipacsot hoztak a határból, s koszorút fontak belőle (...) Egy-egy legényt is lehetett látni, ugyanis pünkösd hajnalán annak az ablakába kellett csempésznie a pünkösdirózsát, akinek udvarolni szeretett volna, s cserébe el kellett lopni a lány búzavirágból font koszorúját. "24 A volt Temesi Bánságban, a Krassó-Szörény, Temes és Torontál megyei bolgárok is pünkösdkor feldíszítették a házuk elejét.25 A gyúrói szokás főként északon és délen domináns eleme a pünkösdi zöldág kitűzése, a Kárpát-medencében nagy területen elterjedt. Másik fontos eleme, a legények lovas felvo15 Ujváry 1975.34. 16 Deáki-Koltay2016.82. 17 Tóth 1988.69. 18 Vankóné Dudás 1983.176-180. 19 Bánszky 1984.164. 20 Barna 1982.387. 21 Bálint 1980.278. 22 Tátrai 1990.181. 23 Penavin 1988.91. 24 Borús 1981.47. 25 Szőke 1890. 155
