H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
nulása, a középkori eredetű pünkösdi királyválasztás emléke. Pünkösd napján a legények lóversenyt rendeztek: a győztes lett a pünkösdi király. Királysága egy esztendeig tartott. A falu összes lakodalmára, mulatságára hivatalos volt, a kocsmában a község kontójára ihatott, jószágát a pásztorok ingyen őrizték, büntetést nem szabhattak ki rá. A pünkösdi király a falu első legénye volt.26 A gyúrói szokásban a lovas legények bandérium elnevezése a középkori hűbérurak elsősorban lovas katonákból álló hadseregére, illetve a felvonulások lovasokból álló díszcsapatára emlékeztet. Balassi Bálint szavaival az „áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje” kedves ünnepe volt a magyar katonának is: „Sőt még az végbeli jó vitéz katonák, Az szép szagú mezőt kik széllel bejárják, Most azok is vigadnak, az időt mulatják.” Régi huszárezredeinkben huszárkirályt választottak, akinek hivatala hasonlított a pünkösdi királyéhoz, de hatalma csak egy napig tartott. Ez idő alatt viszont minden katona engedelmességgel tartozott neki.27 28 Az európai kultúrában az ókor óta fellelhető az a törekvés, hogy különböző tavaszünnepekkel (pl. a rómaiak hatnapos Floraliájával), tavaszi szokásokkal és a hozzájuk kapcsolódó kellékekkel (zöldág, fűzfavessző korbács, barka, májusfa) előidézzék, fokozzák a zsendülő természet bőségét. A zöldág a szárbaszökkenő növények, a megújuló vegetáció jelképe. A zöldág-hordás szokása eredetileg a tavaszi megújulást, a földművesmunka eredményességét, az otthon és a gazdaság védelmét akarta elősegíteni. Későbbiekben a fiatalság, a legények és a leányok egymáshoz való közeledésében fontos szerepet betöltő társadalmi funkció került előtérbe. A gyúrói pünkösdi zöldág-hordás tehát nem kapcsolható a jobbágyfelszabadítás és a ius primae noctis eltörléséhez. Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy parasztságunk újkori történetét, gazdasági-társadalmi fejlődését nagymértékben meghatározó eseményt, a jobbágyfelszabadítást, Gyúrón egy tavaszi jeles napi szokás eredetének magyarázataként is őrzi a népi emlékezet. 1994 pünkösdjén cikket írtam a Fejér Megyei Flírlapban, amelyben a szokás felújítására biztattam a fiatalokat: „Fejér megye népszokás kincsének megőrzéséhez járulnának hozzá a gyúróiak, ha régi népszokásukat, a pünkösdi zöldág-hordást felújítanák, és pünkösdhétfő reggelén a gyúrói legények zöldágakkal tisztelnék meg a lányokat.’™ Sok év múltán, 2003-ban a gyúrói néptáncegyüttes felújította a szokást: zöldággal feldíszített régi traktorral járták végig a falut. A „zöldág-hordás népi hagyománya” a róla készült színes fényképpel együtt szerepel a Hozománykönyvben is, azzal a szándékkal, hogy népszokásukat a gyúróiak magukkal vigyék az Európai Unióba.29 Fejér Megye Közgyűlése, települési önkormányzatainak közgyűlései 2003-ban határozatban rögzítették, hogy milyen természeti, történeti, gazdasági és kulturális értékeket visznek hozományként az Európai Unióba. E határozatokból állították össze 26 Balogh 2005, Bálint 1944.57, Bálint 1973.333-335, Dömötör 1979.124-128, Dömötör 1972.38. 27 Bálint 1973.335. 28 Lukács 1994.8. 29 HOZOMÁNYKONYV 2003.86-87. 156
