H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
módon ne gyakorolták volna.10 Utóbbit bizonyítja: az észak-déli kapcsolatok keretében a török alóli felszabadulást követően, a 18. században a Felvidékről az Alföldre települt magyar és szlovák lakosság magával hozta a pünkösdi májusfa, a zöldágazás szokását, amely a sorozatos tiltások ellenére számos településen napjainkban is él. A 17. századi Gömör megyei evangélikus rendtartások és egyházlátogatási jegyzőkönyvek is foglalkoztak a zöldág-hordás szokásával. Határozataikban elfogadták, hogy a diákok pünkösdkor zöld galy- lyakkal díszítsék fel a házakat, templomokat, de hangsúlyozták, hogy a szokást ne lövöldözés vagy más szertelenség, hanem éneklés kísérje. Egy 18. századi kiskunhalasi kézirat pünkösdi köszöntőjében olvashatjuk: „Régen a Noé galambja Hogy megszűnt a vízözön habja, Bárkának ne lenne rabja Zöld ágat vitt be ő szája. Én is azért mind zöld ággal, Béköszönök hozsánnával. Legyen az Isten ez házzal."11 Tessedik Sámuel evangélikus lelkész is megtiltotta gyülekezetében a szokást. Krónikájában (.Szarvasi nevezetességek) olvasható: „1770. Beszüntették az ún. májusi- vagy pünkösdi fák felállításának szokását. A tanítók tanítványaik segítségével, ősidők óta, fákat szoktak kivágni a pünkösd előtti napon a kertekben és szőlőkben, s azokat nagy zenebonával a templomba vitték (...). Mily szorongó, aggódó lélekkel ülhetett pünkösdkor az áhítatosfaültető a (...) templomban, s mint fürkészhette kémlő szemekkel az ott álló szép májusi fákat! Egyszerre csal elborult a szeme és arca, amint szép karcsú gyümölcsfákat pillantott meg azok közt, és végül - a saját két-három-négy éves szépen gondozott oltványaira ismert (...) Amióta eltiltották a gyümölcsfáknak tanítók és tanítványok által való káros és gyalázatos pusztítását, azóta a kertekben, szőlőkben és tanyákon a gyümölcstermesztésfellendült. ”12 Szlovákiában pünkösdkor a sírokra is zöldágakat, tojást tettek. A pünkösdi zöldet keresztény szentelménynek tartották, a szentelt ágak az ártó démonoktól megvédték a házat, a gazdaságot, a jószágot. Lassanként itt is megszűntek a pünkösdi szokások, a hagyományban fennmaradtak a mulatságok, a májfaállítás, zöldágak elhelyezése az ablakokba.13 14 Megtalálható a pünkösdi zöldág, a májusfa a felvidéki magyarságnál is. Mokcsakérészen (Ung m.) „A templomot és a házakat zöld gallyakkal díszítették. Ablakokhoz, képekhez, eresz alá tették a gallyakat. Református magyarázat szerint: mert mogyorógally alá állt Jézus, mikor üldözték. Katolikus magyarázat: mert az Úrjézus ment be Jeruzsálemben, és hoztak zöld gallyat... "H Nagy- cétényben (Nyitra m.) „Pünkösdkor a legények májfát állítottak a leányoknak. Magas, sudár cserfát vagy szilfát vágtak ki, és éjszaka állították fel a leány háza elé, a kerítésen kívül. A leány a fára hajkötőt (szalag) adott, az apa pedig már előre elkészített egy fél liter pálinkát, amit a fa csúcsára 10 Dömötör 1979.112. 11 Bálint 1973.338. 12 Tessedik 1979.298-299. 13 Botík-Slavkovskí 1995.270.; Horváthová 1986.213. 14 Tátrai 2010.116-117. 154
