H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás

2. kép Lányok a pünkösdi zöldág díszítése közben. Gyúró, Fejér m.

(fotó: Szoboszlainé RaflayAnna, 1951) Néprajzi Múzeum Fotótára, Budapest. Ltsz.: 100577.

is megtaláljuk.8 Népszokásaink történetének, párhuzamainak ismeretében kiderül, hogy a helyi magyarázatoknak semmi közük nincs az említett szokások kialakulásához.

Pünkösdi szokásunk középkori eredetét, az 1848-as jobbágyfelszabadítást korban jóval megelőző voltát bizonyítja Temesvári Pelbárt 1499-ben megjelent latin nyelvű munkájában (Sermones de Sanctis. De S. Philippo et Jacobo):

„Ezen a napon a keresztényeknél miért szokás az ajtókat, a házak bejáratának környékét, hajlékaik kapuszárnyát zöldellő fák lombos gallyaival díszíteni ? Azt válaszolhatjuk, hogy egyrészt történeti alapja van ennek a szokásnak, mert amint mondják, a pogány ok Hieropolisban azt az utcát és a házat, melyben a közéjük érkező Fülöp apostol vendégként megszállt, gallyakkal jelölték meg, hogy másnap odagyülekezve ráronthassanak, és azon helyen megöljék. Mikor aztán másnapra virradva ezt véghez akarták vinni, látták, hogy az Isten angyala csodálatos módon a város minden házára ugyanolyan zöld gallyat tűzött, és így a házat nem tudták megkülönböztetni a többitől.”9 (Holl Béla fordítása)

A gyürói zöldág-hordás középkori eredetű hagyományának párhuzamai a Kárpát-medence számos helyén megtalálhatók. Tiltották a pünkösdi népszokásokat a csetneki zsinat (1591) szlovák és latin nyelvű határozatai, tehát a tilalom a felvidéki szlovák népszokásokra is vonatkozhatott. Ugyanakkor semmi okunk nincs feltételezni, hogy a magyarok azonos

8 Ujváry 1990.77-78.; UjvAry 1975.51-59.; UjvAry 1973.419-438.; Csalog 1949.; Mándoki 1963.

9 Temesváry 1499. Idézi Dömötör 1979.132.

153