H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás

1. kép Legény a levágott pünkösdi zöldágakkal. Gyúró, Fejér m.

(fotó: Szoboszlainé RaffayAnna, 1951) Néprajzi Múzeum Fotótára, Budapest. Ltsz.: 100575.

háza felé. A vőlegény átadta menyasszonyának a zöldágat. Ezután természetesen behívták, süteménnyel, borral kínálták meg. A többi legény a leányos házak kapujára tűzte a zöldágat. Ha a legény tudni szerette volna, hogy a leány hogyan fogadja udvarlását, akkor a zöldág kitűzésekor beejtette a kalapját a virágoskertbe. Amennyiben a leány szívesen fogadta közeledését, felvette a kalapot, visszaadta, és a kerítésen át beszélgetett vele egy keveset. A zöldágat pedig bevitte a konyhába, és a fal mellé állította. Ha nem érdekelte a legény, akkor nem törődött a kalappal, ott hagyta, ahova leesett. A zöldágat is csak azért vitte be, hogy levegye róla a kendőket, szalagokat, és a meszelőnyelet később újra használni tudják.

A zöldág-hordás után, este a kocsmában rendezett táncmulatsággal fejezte be a falu fiatalsága a húsvét és pünkösd közötti időszakot, a zöldfarsangot

A gyúróiak szerint a zöldág-hordás a jobbágyrendszer és a vele kapcsolatos első éjszaka joga (ius primae noctis) eltörlésének örömére rendezett szokás. így magyarázta a zöldág-hordás kialakulását Bogár János gyúrói református lelkész, néprajzi gyűjtő is.7 Ez a vélemény bizonyára a falu régi értelmiségi rétegének abból a törekvéséből alakulhatott ki, hogy az ismeretlen eredetű, számukra értelmetlennek tűnő népszokásoknak alapot, magyarázatot kerestek. A népszokások keletkezésének történeti eseményhez, például a törökök elleni harchoz-kö- tését a mohácsi busójárás, a konyári (Bihar m.) húshagyókeddi kolompolás, a zalaegerszegi húsvéti határjárás vagy a hajdúszoboszlói szilveszteri felvonulás értelmezésénél

7 Bogár 1978.50-51. 152