H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Nyári konyhák Heves megyében sajtódokumentumok tükrében. „És most, kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot - tanulj, szórakozz, nevess.”
helyen alsó-felső konyha elkülönítéssel éltek, a nyári konyhával megegyező funkciójú épület esetében. A kifejezések sorában szerepelt még a kiskonyha kifejezés is, hiszen a méretre utaló ellentétpár szintén megjelenik a kiskonyha-nagykonyha elkülönítésben, ez a helyszín fontosságára is utalhat egyben. A nyári konyha fogalma feltételezi a téli konyha létét, így ennek a nyomait is szükséges volt a sajtótermékekben feltárni. A keresőkifejezések között szerepelt még a főzőkonyha is, erre egy találat érkezett: egy 1984-es visontai hirdetés szövegében lakókonyha-főzőkonyha megkülönböztetés szerepelt.13 Akiskonyha kifejezésre három eredmény érkezett: az egyik egy verpeléti középparaszti gazda portájának említésekor, a begyűjtési rendszerről szóló cikkkapcsán 1953-ból,14amásik egy egri hirdetés 1982-ből,15 a harmadik pedig egy írás Mosógép a hálószobában címmel, 1963-ból. Ebben egy család házának bemutatásában a nyári konyhák kapcsán megjelenő féltő mentalitás bontakozik ki: a konyhai villanytűzhelyt nem használják, „Nem főzünk mi ezen. A régi csikótűzhely kint van a kiskonyhában, és csak télre hozzuk be, ha már erős a hideg.’’16 A nyári konyha és nyárikonyha találatok megegyeztek, ezeket a keresőrendszer ugyanúgy kiszűrte mindkét esetben. A következő lépés a találatok szétválasztása volt. Ezek egyik nagy csoportja az apróhirdetéseké, itt került elő a legkorábbi adat is 1916-ból: „Deák Ferencz-utca 68. sz. a ház, amely központi légfűtés és vízvezetékkel van ellátva, - a lakás pedig áll 5 szoba, beüvegezett verenda, fürdőszoba, nyári és téli konyha, két udvar, istállók és kertből - eladó. Cím a kiadó- hivatalban.’’17 A hirdetések előnye, hogy általában az udvar egyéb épületeinek felsorolása is megtörténik bennük, és a hirdetés feladója specifikálja azt is, milyen helyiségek találhatók a lakóházban. Esetenként azt is meghatározzák, hogy a lakóház mikor épült, vagy milyen típusú, ehhez a következő jelzőket alkalmazzák: paraszti, új stb. Mindez az újság kiadásának pontos dátumát figyelembe véve értelmezhető adat. Sok esetben a nyári konyha alaprajza is kiderül, vagy a tény, hogy alápincézett-e vagy nem. A vizsgált időszakra vetítve 191 különböző hirdetésben jelenik meg a nyári konyha kifejezés a megyéből. A mai Heves megye területéről 62 különböző településről érkeztek hirdetések. 1916 és 1940 között a hirdetések mind egri címeket jelölnek, összesen 15 utal városi környezetben használt nyári konyhákra, és nemcsak eladás, de albérlet témakörben is. A fenti címeket Egerben terepmunka keretein belül felkerestem, hogy rögzíthessem, van-e valamilyen kontinuitás az épülettípus meglétét, használatát illetően, de a kutatás nem hozott a vizsgálat számára értékelhető eredményt tulajdonosváltások, újjá- és átépítések, illetve épületbontások miatt. Az összes hirdetés 1916 és 2013 közötti adatokat tartalmaz. Ezek a hirdetések tényszerű bizonyítékai a nyári konyhák meglétének adott településeken adott időszakban, egyes esetekben típusokra is utalnak. Az adatok mögött meghúzódó funkciók, használat, élettér, térhasználat, családi szerepek tematikái azonban természetesen nem derülnek ki ezekből az információkból. Szerencsére az újságokban jócskán megjelenik még a nyári konyha különböző kontextusokban, és ezzel a fent említett hiányzó adatokból is sikerül adalékokat gyűjteni az elemzéshez. A hirdetéseken kívül hozott találatokat alcsoportokra osztva a következő kategóriák 13 Népújság 1984. XXXV évf 218. szám / szeptember 16.6. 14 Népújság 19S3. IX. évf 77. szám / szeptember 24.3. 15 Népújság 1982. XXXIII. évf 244. szám / október 17.6. 16 Szalayi. 1963a. 17 Egri Újság 1916.327. XXIII. szám / november 26.4. 140
