H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Nyári konyhák Heves megyében sajtódokumentumok tükrében. „És most, kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot - tanulj, szórakozz, nevess.”
Az újság a szocializmus eszméihez próbált hű maradni az 1956-os forradalom alatt. November 9-től, a forradalom fegyveres leverését követően az Eger városi Forradalmi Nemzeti Tanács adta ki, később (november 14-től) az MSZMP megyei elnöksége és a Megyei Tanács. 1956 decembere és 1957 júliusa között Új Úton címmel jelent meg. Júliustól az olvasók követelésére újra Népújság néven adták ki. A lap 1958-tól napilap, és 1989-ig uralta Eger és Heves Megye sajtópalettáját.9 A Népújság 1958-ban meghatározott célja: „A mai naptól kezdve minden nap megjelenik reggeliző asztalodon, vagy a munkapad mellett, hogy elhozza Hozzád az ország és a nagyvilág híreit, hogy szórakoztasson és ily módon hivatását betöltve, elnyerje barátságodat" - ekkor a lap 14.000-es példányszámmal jelent meg, ára 50 fillér volt.10 1990. április 3-tól adják ki Heves Megyei Hírlap néven, a Mediaworks Regionális Kiadó Kft. Heves Megyei Irodája gondozásában, az újság ekkortól a város vezető napilapjává vált.11 Módszerek Az újságok digitalizálása és online közlése a www.hungaricana.hu oldalon lehetővé tette nemcsak az elérhetőséget, bárhonnan és bármikor, de azt is, hogy a több ezer lapnyi megjelent információ között tárgyszavas kereséssel kutathassanak az érdeklődők. így a Heves megyei újságokat alapul véve kerestem rá kutatásom, a nyári konyha témájához kapcsolódó kifejezésekre. A keresőszavak kiválasztásával próbáltam minden olyan esetet megtalálni, amely tulajdonképpen egy háztartásban két konyha használatát jelzi. Nyári konyha Mindennek a pontos megértéséhez szükséges a nyári konyha definíciójának megadása. Kutatásom során a Magyar Néprajzi Lexikon meghatározását kezelem alapdefinícióként, e szerint a nyári konyha egy egy- vagy kéthelyiséges, kisméretű épület a főzés és sütés munkájának elvégzésére, napközbeni tartózkodásra. Az épülettípus használatával a tulajdonosok a lakóépületet kímélik meg. Sok esetben a nyári konyha megőrizte a régi típusú tűzhelyeket, és ezáltal a hagyományos ételkészítést is folytathatták benne. Az építésük - a lexikon szócikke szerint - a 19. század végétől vált egyre gyakoribbá, és van, ahol még ma is emelnek újonnan nyári konyhákat. A kenyérsütés elhagyásával a nyári konyhák kemencéjét lebontották, sütőház szerepük csökkent, és a funkciójuk megváltozott.12 Mindez frappánsan foglalja össze az épülettípus főbb jellegzetességeit, a nyári konyhák története, használata és szerepe azonban egy jóval bonyolultabb jelenséget takar. Ennek a komplexitásnak a megértését segíti a korabeli újságokban megjelent cikkek, tárcák, hirdetések és más különböző írások elemzése. Találatok A keresés több száz eredményt hozott. A keresőszavak közül az első a nyári konyha volt, különírva, ezt követte a nyárikonyha kifejezés egybeírva. Ezeken kívül az alapkutatások eredményeit felhasználva rákerestem még a sütőházra, majd az alsókonyha szóra is, hiszen több 9 https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_hevesrnegye_hevesmegyei_nepujsag/lutols0 letöltés: 2016. október 10.] 10 Heves Megyei Hírlap 2008. XIX. év£ 28. szám / február 2.1. 11 https://Iibrary.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_hevesmegye_hevesmegyei_nepujsag/lutols0 letöltés: 2016. október 10.] 12 Filep 1981. 139
