H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kiss László : Az első magyar nyelvű folyóiratok néprajzi vonatkozásai
Kiss László AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ FOLYÓIRATOK NÉPRAJZI VONATKOZÁSAI Még mielőtt a címet olvasván bárki felkapná a fejét, előrebocsátjuk: történészként nem néprajzi munkát kívántunk írni. Csupán a néprajzkutatók által is vizsgált olyan témát választottunk, amely több ponton is érintkezik a nemzeti, nemzetiségi kérdéssel foglalkozó kutatási területünkkel. A történelemtudomány és a néprajztudomány hazai művelői között nincs vita abban, hogy a soketnikumú, sokajkú, sokkultúrájú Magyar Királyságban a „hosszú 19. század” első felében született meg a nemzet-karakterológia, az etnográfia, a hungarológia, hogy csak a legfontosabb tudományterületeket említsük.* 1 2 A 18. század végén/19. század elején megjelent magyar nyelvű folyóiratok és más munkák — a „nemzeti karakter” kivételével - még nem használták, mert nem ismerték az „etnográfia”, még kevésbé a „néprajz” fogalmát. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az ezekben közölt írásoknak ne lettek volna néprajzi vonatkozásai, a nemzeti karakter mibenlétére irányuló próbálkozásai. Jelen írás ezekből állított össze egy kis ünnepi csokrot a kedves kolléga, a kiváló néprajztudós tiszteletére. A „nemzeti karakter” forrásvidékét kutatva, legalább Bessenyei György (1746/1747— 1811) „Magyarság” című röpiratáig (1778) kell visszanyúlni. Ebben a költő az anyanyelv nemzetmegtartó voltára és ápolására hívta fel a figyelmet, miközben a magyarság felemelését szorgalmazta. Dolgozni kell a magyar nyelv előmenetelén, mert: „Minden Nemzet a maga nyelvérül ismertetik meg leg inkább". Az anyanyelv mutatja meg, hogy „mi vagy honnan jöttél, ki vagy". Azok pedig, akik a magyar nyelvű komédiát vagy tragédiát írókat kinevetik, olyanok, „mint azok a bértzek közt lakó oláhok, kik a tiszta búza kenyeret el vetik, s' kukuritza kenyeret rágnak".1 Bessenyei röpiratának felhívása nem maradt hatás nélkül. A Rát Mátyás által létesített első magyar nyelvű (folyóirat-jellegű) újság, a „Magyar Hírmondó” (1780-1788) harmadik évfolyamában olvasható a korántsem költői kérdés: „Vallyon hasznos-é a tudományoknak közönséges gyarapodására és a Magyar nemzet betsületére nézve, ha azon igyekezik, hogy a Magyar nyelv tüdős és könyvbéli nyelvé tétessék?" A válasza: hasznos is, szükséges is, mert a nyelv ékesedése és a nemzet „tudósodása együtt halad. A magyar nyelv fejlesztése pedig nem zárja ki más nyelvek tanulását, ellenkezőleg.3 A „nemzeti karakter” szempontjából még fontosabbak Bessenyeinek a „Rómának viselt dolgai’-ban a hazafiúságról kifejtett gondolatai (a 19. század elején). Ha különös akarsz lenni és maradni - írta akkor„fcw/ö«ö5 személyedet, nevedet, erkölcsödet,fajodat, nyelvedet, öltözetedet, erődet megtartsd", mert ezek nélkül a „különvalóságod” megszűnik, és tagolatlan részként az * A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1 -16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen” című projekt támogatta. 1 A Balassa-Ortutay-féle „klasszikus” néprajzi monográfia bevezetésében is az olvasható, hogy: „A XIX. század első harmadában történészek, nyelvészek egyre gyakrabbanfordultak a nemzeti hagyományok megismerése irányába”. Balassa- Ortutay 1979.9. 2 Bessenyei é. n. 3 Magyar Hírmondó 1782. 31. levél 246-247. - Ez az utóbbi gondolat majd Sándor István „Sokfélé'-jében is előjön 1796-ban. 129
