H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Verők Attila: „...ciszternák, csűr, magtár és feredőház... " Az etnográfiai gondolkodás korai megnyilvánulása Johannes Honterus Rudimenta cosmographica (1542) című munkájában

majd a szalag s a királyi fejek, diadém, koronával, sgomb meg az ing és pántlika, stóla, zsinór s a felöltő, övsa bakancs, nadrág s a süveg, felsőruha, öltöny és a derékszíj, vért, sisak és boglár s a zsinórok, szőrcsuha, pólya, komor-vésztjósló csuklya, a vállszíj, erszény és ridikül, kesztyű,pelerin mega nyaklánc, szandál és bizsu meg remegő tolldísz a sisakra, majd a palást, zeke, pendely, prém ésferfikabát, rossz pokróc, ünneplő, mantilla, a mente, a fátyol, majd az atilla, kötény s a csukás csuklyája, kapucni, sapka, süveg, kalap és a cipő, szandál, saru, bocskor, csizma, cipellő, kapca s a hosszúszáru koturnus.

Rengeteg ételnév is létezik ám s finom étel, részben az éhség, részben a torkosság szüleménye:

Ott a kenyér, meg a pép, meg a kása a könnyű levessel, sült és csak pirított húsok, meg a főtt a velővel, sós fűszerkeverék és édes méz a cukorral, gombóc, halié, virsli, köleskásával a vagdalt, kolbászkák mézessütivel, torták a tojással, szendvicsek, édeskeksz,_/nss zöldség mannakörettel, árpái eves, püre és kolbász, palacsinta, nomegvaj, sertés szűzpecsenyék, sódar, csülök és a szalonna, sajtfélék s a fasírt, pörkölt meg az oldalas és a gesztenye és a dió s a pirosló alma - ezekhez többfele öntenek oly finom és zamatos leveket, mint cídert, sört, nektárt, ecetet vagy híg limonádét, tiszta vizet meg az árpa sörét, sőt szűzolajat, még bort és felhígított bort is, szörpöt meg a mustot, murát, vagy tejszínt vagy jókora csuprot a tejből, ócska savót, zamatos szeszt vagy lágy sörbetet is még."32

Ha a megnevezések végtelen sora mellé esetleg még fametszetes ábrákat is készített volna a szász humanista, akkor valódi szenzációként tekinthetne a néprajztörténettel foglalkozó szakma erre az amúgy is bestsellerré váló műre. De ne legyünk telhetetlenek! így is az etnográfiai gondolkodás korai példáját - egyfajta tudós számbavételt - sikerült azonosítanunk egykori Kárpát-medencei honfitársunk pedagógiai munkásságában. Erre pedig tudomásunk szerint a diszciplína történetében eddig még soha nem került sor.

32 Lásd Offner [et ah] 2015. 337-341. 1200-1265. és 1272-1308. sor. - A szerző tudományos komolysága és a játékos, könnyen tanulható, verses forma elegáns harmóniájáról részletesebben lásd Sienerth 1997b. - A magyar nyelvű fordításról mindenképpen fontosnak tartom elmondani, hogy Magyar László András kiváló érzékkel ültette át magyar nyelvű hexameterekbe az 1366 latin sort, végig ügyelve arra, hogy ne sérüljön a „hatlábú vers’ alaptétele, mely szerint a lábakat csak daktilusok (egy hosszú, két rövid szótag) és/vagy spondeusok (két hosszú szótag) alkothatják, de az ötödik láb mindenkor kötelezően csak daktilus lehet. Ennek hiánytalan megvalósítása érdekében némely esetben el kellett ugyan térnie az eredeti szövegtől, de ezt mindenkor magyarázó jegyzettel jelezte. A teljes fordítást lásd Offner [et alj 2015.305-342.

123