Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga

többsége az arany-lelőhelyek illetve beszerzési források, utak megváltozását látják.82 Több kultúrában folyhatott aranyművesség (éppen a füzesabonyi kultúrában ismerünk aranytárgyak készítéséhez, pontosabban öntéséhez köthető tárgytípusokat),83

13. kép. Borostyán geológiai források Európa területén Czebreszuk 2009 alapján, kiegészítve

82 Pl. BÓNA István 1975. 292-293.; KOVÁCS Tibor 2000. 49. A legkorábbi bronzkori aranyleletek (korongok, pl. Obéba/Beba Veche, Mokrin) vöröses aranyból készültek, idegen eredetű nyersanyagból. Bóna I. szerint Tószeg-B (hatvani kultúra) idején változik meg az aranyművesség súlypontja. A középső bronzkori leletek zöldes árnyalatú, magas ezüsttartalmú (erdélyi) aranyra utalnak, ezt támasztja alá a néhány, A. Hartmann által végzett anyagvizsgálat is (MOZSOLICS Amália 1965-1966.: a tanulmányban a cófalvi és a billyei középső bronzkori leleteket vizsgálták). Kezdenek felbukkanni azonban a Kárpát-medence EK-i forrásait kihasználó készítmények is (BÓNA István 1994. 54.).

83 Ld. OLEXA, Ladislav-GA§AJ, Dárius 1994.; OLEXA, Ladislav 2003., F. 57.; HORVÁTH Tünde 2012a. 90.

80