Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

érdeke volt, hogy az országban nyugalom legyen. Ehhez az idősödő Gellért személye fontos volt, ezért korábbi fellépése ellenére meghagyják püspöki székében. Valószínűsíthetjük, hogy Gellértet, a püspökök előtti tisztelete okán nem mozdítják el hivatalából. Ha mindez így történt, akkor felmerül az a gyanú, hogy - formálisan mindenképpen - Gellért is felesküszik Péterre, így közvetve hűbérurára,

III. Henrikre is.117

A német haderő, melyben ott van Péter is, Bécs környékén gyülekezni kezd. A sereget több előkelő csapatokkal erősíti. Csatlakozik Adalbert osztrák őrgróf és annak fia Lipót, a cseh fejedelem Bretiszláv, valamint a regensburgi püspök, Brúnó is. A támadó sereg június 27 körül118 éri el a Lajtát, majd Sopronnál léptek magyar területre.

Június 29-én ismét követek keresik fel a német királyt, Aba Nána nevű írnokának119 vezetésével. A követek kérik, hogy azok a magyarok, akik Henrikhez menekültek, adják át Abának.

„...Panaszkodtak rájuk, azt mondták, hogy útonállókés latrok azok, és elsősorban ők szítják a háborút a magyarok és a császár között.”120 121

Kézai Gestája szerint Henrik a magyar követeknek megígéri, hogy a kérésnek valamilyen formában eleget tesz. Ellenben a Képes Krónika szerint a császár ezt határozottan elutasítja. Ebben az ellentmondásban az Altaichi Évkönyvben található részlet lehet a feloldás, miszerint a magyar követek „leginkább azzal foglalkoztak, hogy a sereg nagyságát kifürkésszék. Tisztességesen és bölcsen visszafogták őket addig, amíg egymástól egy napi távolságra meg nem érkezett a két sereg, mivel az, aki csalárd békét sürget, időközben hatalmas fegyveres csapatokat gyűjtött össze.”m Nem zárhatjuk ki, hogy Henrik időhúzás céljából mondja azt, hogy a kérésnek valamilyen formában eleget tesz. Ez Bécs környékén történik, amikor bevárja a fentebb említett seregtesteket (június 25.). A Képes Krónika scriptora azonban ezt a momentumot elhagyja - vagy nem tud róla - s néhány nappal későbbi (június 29.) álláspontot rögzít. Négyesi álláspontját elfogadva két esetben történik követjárás III. Henrikhez.122 Véleményünk szerint ezt erősíti meg a német forrás is.

117 ,JCözben a magyarok összegyűltek, és könyörögve a császár elé járultak, bocsánatáért és irgalmáért esedeztek...Péter királyt a királyi koronával jogainak csorbítása nélkül visszahelyezte a királyságba...” Forrás: BOLLÓK János 2004a. 51-52. p. Továbbá: „...megérkeztek Fehérvárra, ahol királyi pompával fogadták őket. Ott a császár Pétert királyi díszbe öltöztette, és saját kezével vezetve királyi székébe visszahelyezte.” Forrás: Altaichi Évkönyv. Lásd: MAKK Ferenc 1999. 254.

118 NÉGYESI Lajos 1944. 139.

119 GYÖRFFY György 1977. 841. Vö.: KANDRA Kabos 1890. 112. itt a ,JVannd' alak szerepel.

120 Kézai Simon írja: BOLLÓK János 2004b. 111., Vö.: Altaichi Évkönyv. Lásd: MAKK Ferenc 1999. 251.

121 Altaichi Évkönyv. Lásd: MAKK Ferenc 1999. 251.

122 NÉGYESI Lajos 1994. 138.

298