Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
lett, így részesül egyházi felkenésben, ami királyválasztó/avató aktus,70 továbbá minden bizonnyal71 koronázásban is. Abának nem volt összeütközése a papsággal, sőt, mint a királyi tanács részesei, támogatták is az új királyt. így nem zárható ki - de forrással sem igazolható —, hogy Aba Sámuel későbbi történeti megítélésében nagy szerepet játszó Gellért püspök, nem gátolja, és nem ellenzi Aba hatalomra kerülését.72 „Aba Sámuel Gellért püspök tekintélyére támaszkodva igyekezett megnyerni az idegen uralom ellen lázadó erőket... ”73 Nem állítható tehát, hogy Aba azzal, hogy elfogadta a trónt, korábbi szövetségese és sógora, István végakarata ellen fordult. A végakaratot végrehajtották a főurak, esküjükhöz híven. Azonban amikor Péternek olyan döntései születtek, melyek ellentétesek voltak István politikájával, nem beszélve az intelmekben megfogalmazott elvekről, cselekedniük kellett. A szakirodalomban több helyen Aba Sámuelt trónbitorlónak nevezik. Véleményem szerint nem helytálló ez a kijelentés, mivel választott uralkodóról beszélünk. Külön érdekes és elgondolkodtató Hóman Bálint felvetése, mely szerint „Az Árpád-házi hercegek (Vászoly-fiak) barátai Péter elűzésekor ezek visszahívásában reménykedve melléálltak...” E feltevés szerint Péter elűzésékor felmerülhetett a Vászoly - fiák haza hívása és a legidősebb testvér trónra ültetése. Miként került akkor mégis Aba Sámuel a királyi méltóságba? Szimplán választással? Az addig oly fontos vérségi származás, kötelék nem játszott volna kiemelt szerepet? A vérségi származás, bár nem direkt módon, mint a Vászoly-fiak esetében, de igenis fontos szerepet játszott. Aba Sámuelnek voltak gyermekei, fiai. A fia (miként Péter anyai ágon Árpád-vér) István korábbi döntését figyelembe véve, később lehetett volna király. Ezzel helyre álhatott volna az Árpád-ház vérvonala a trónutódlásban. Az előkelők Aba Sámuel személyében a garanciát látták, István művének a tovább építésére, az adott szituáció rendezésére, s később az ő utódai közül kerülhetett volna ki az Árpád vérvonalát tovább vivő király. Uralkodásának fontos mérföldkövei azok a diplomáciai kapcsolatok, melyeket III. Henrikkel folytatott. A békepolitikát kezdeményező új király felismerve a helyzetet, nem sereget szervez, nem dönt elhamarkodottan, hanem megfontolt döntéssel a diplomácia eszközéhez nyúl. III. Henrik 1041-ben elfoglalta a Cseh területeket, s mivel Péter eddig III. Henrik ellenfelének szövetségese volt, a nyugati határszél nem volt biztonságban. Henrik törekvéseit legitimálta, hogy Péter befogadásával és trónjának visszaszerzésével, megtámadhatja a magyar királyságot. Henrik támadása 70 BARTONIEK. Emma 1987. 34. 71 Konkrét forrás nem maradt fenn Aba Sámuel koronázásáról. 72 GER1CS József 1984. 306. 73 LEVÁRDY Ferenc 1982. 55. 290
