Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
Magyarország ellen független az uralkodó személyétől, így véleményünk szerint Pétert is megtámadta volna azzal az indokkal, hogy Péter Brestislav szövetségese. Aba 1041 decemberében - karácsonyán - követeket küld Strassburgba, hogy a német király ne fogadja be Pétert, illetve ismerje el királyságát.74 Szerette volna megtudni, hogy Henrik békét akar-e vagy háborút. A németek gőgősnek írják le a követek fellépését, ami jelzi Henriknek, hogy az új magyar uralkodó nem fogadja el - s nem is tart igényt - arra, hogy döntőbíró legyen a Péterrel szembeni konfliktusban. A német válasz kitérő, amit kisebb határ menti harcok,75 követnek. Aba számára az lett volna a legmegnyugtatóbb, ha Henrik elutasítja udvarából Pétert.76 Ugyanekkor a magyar király, hogy Henrik hírt ne vegyen az előkészületekről, több fejedelmi követet, idegent, s kereskedőt zár alá vett.77 Ezzel megkezdődik az Aba Sámuel uralkodását meghatározó magyar-német háborúk időszaka.78 A következő év februárjában a magyar király három sereggel hadat indított a nyugati határszélre. A hadjáratnak két célja volt: az egyik a megtorlás, a másik pedig a megelőzés. Megtorlás, amiért III. Henrik befogadta Pétert, a megelőző hadművelet oka pedig az, hogy értesült Henrik támadó tervéről. A magyar hadjárat több irányból indult, s részleges sikert hozott. Az osztrák és a karantán őrgrófok megtámadták a magyar seregek egy részét és az addig fogságba esett népeket kiszabadították. A hadművelet további okaként feltehető, hogy Aba jelezni akarta Henriknek katonai erejét, s ezzel belpolitikai bázisát, továbbá arra akarta rábírni Henriket, hogy vonja meg támogatását Pétertől. Ez nem vezetett eredményre és 1042 szeptemberében részben Orseolo Péter érdekében79 Henrik haddal vonult Magyarország ellen. Ezt megelőzően Kölnben tanácskozott, hogy az 1041-es magyar hadjáratot miképpen torolja meg. Pünkösdkor Würzburgban megkezdi a csapatok szervezését, majd híveivel a keleti határra vonul. Henrik seregei - egyesülve a vazallus Bretisz- láv cseh seregével - a Duna mentén a Garamig nyomultak, miközben a következő várakat foglalják el: Hainburg, Pozsony, Sasvár, Borona, Sárvár, Trencsén, Bolon- doc, Bányát, Galgóc, Nyitra.80 Német részről a hadjárat célja volt, hogy a korábbi támadás által elszenvedett presztízs veszteséget kiküszöbölje, valamint, hogy Pétert visszahelyezze hatalmába. 74 BENDA Kálmán 1983. 83. 75 MAKK Ferenc 1996. 73. 76 KISS Lajos 1891.32. 77 SZABÓ Károly 1872. 15. Vő.: KANDRA Kabos 1890. 64. 78 MAKK Ferenc 2000. 337. 79 GERICS József 1995. 88., Vő.: KISS Lajos 1891. 34. „A seregében volt Péter is, kinek megígérte, hogy a trónra visszaülteti 80 GYŐRFFY György 1984. 839. 291
