Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

Péter külpolitikájával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy cseh-magyar koalícióban54 fegyveresen lépett fel a Német Birodalom ellen,55 majd rokonának a bolgár Peter Deljannak törekvéseit támogatva, Bizánccal is szembe került. „Aktív” külpolitika is jellemző rá, de Géza fejedelem 973-ban tanúsított minden bölcsességét és megfontolását nélkülözi. A békés külpolitikára törekvő Gézával és Istvánnal összehasonlítva Péter uralkodása folyamatos harc,56 olyan hatalommal szemben, ami az akkori Európa meghatározó állama.

A magyar főurak és a magyar egyház vezetői miután megtudták, hogy a király elmenekült, másik királyt választottak Aba Sámuel személyében. „Titkos tanácsot tartanak maguk között, amelyen a király elűzéséről határoznak, és aggályosán keresik azt a fejedelmi törzsökből57 született személyt, akit helyébe állítsanak...Töprengés közben valamennyiüknek egy jut az eszébe, az akit a magyarok Abának, a többiek Alboinnak hívnak; sokan Óvónak nevezik. Ez az isteni király nőtestvérét véve feleségül, a szerencsés rokonság folytán magasra emelkedett. Tehát Pétert kivetik, öt megválasztják királynak, és elviszik a táborba,

54 III. Henrik I. Bretislav (1035-1055) cseh fejedelem Lengyelország elleni törekvéseit ellenezve, szembe került vele. A cseh fejedelem egy Cseh-Lengyel szláv területet akart birtokolni. A lengyel trónörökös, Kázmér, ebben az időben Magyarországon tartózkodik. Bretislav Pétert rá akarta venni, hogy Kázmért tartsa magánál, de a magyar király ekkor korrekt módon járt el s útjára engedi a trón várományosát. Mindez pozitív jel volt III. Henrik számára, akinek így nem kell számolnia azzal, hogy Péter a Cseh fejedelemmel szövetségre lép. Nem teljesen világos és érthető okból azonban Péter szövetségre lép Bretislávval és a cseh-magyar hadak az 1040-es esztendőben a keleti bajor őrgrófságot megtámadták. Ebben a hadjáratban érdekes Péter politikai ambíciója, hiszen az őrgróf nem volt más, mint a sógora I. Adalbert, aki Péter, Frojla nevű lánytestvérét vette feleségül. A császár válaszul augusztusban hadjáratot indított a csehek ellen, ám a magyar király által nyújtott három sereggel, a csehek legyőzték a németeket. Péter ezért okkal volt III. Henrik ellensége. Forrás: PRAZAK Richard 2000. 337.

55 A Hildesheimi Évkönyvben a következőket olvashatjuk: „1041. Henrik király háborúval tört Csehország hercegére ... Henrik király ellen ugyanennek a hercegnek Péter, a magyarok királya is segítséget küldött.” Forrás: THOROCKAY Gábor 1999. 216., továbbá: KANDRA Kabos 1890. Aki Péternek a cseh fejedelemmel kötött szövetségét pozitívan ítéli meg, mivel abban a német hűbérrel szembeni fellépést látja.

56 GYŐRFFY György 1977. 379.

57 Bonfini írását ezen a ponton értelmeznünk kell. A fejedelmi törzs Árpád törzse, mely vérvonal itt megszakadt. Értelmezhető azonban úgy is mindez, hogy egy jelentős törzsből származó személyt keresnek királynak, aki a saját törzsén belül -, még ha formálisan nincs is ilyen rang - fejedelemként tisztelnek. Értelmezésünk előbbi részéhez a következőt fűzzük: Aba megválasztásával -, még ha nem is Árpád sarj - fiát/fiait helyezhették volna később előtérbe, mivel ők bírják Árpád vérét, s nem volt az országban más, aki szintén a családból származott volna. A megválasztott király feladata a rend helyreállítása volt, hasonlóan az Istváni politikához, a megkezdett centralizációt folytatva, megőrizni az ország függetlenségét. Majd Aba halála után a leányági leszármazott (ak) kerülhettek volna hatalomra, így helyre állt volna a családi/ törzsi hegemónia.

287