Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

hogy a katonák jóváhagyják. Ezek felkiáltással elfogadják őt, azonnal királyként köszöntik...”58

Akik Péterre és környezetére fegyvert emeltek az államszervezés addigi eredményeit is védték, olykor saját érdekek mentén. A megválasztott királyt 1041-ben István koronájával szentelték fel,59 majd tanácskozást tartott.

„...a király pedig zsinati gyűlést tartott, s a püspökök és a főemberek közös tanácsa révén elhatározta, hogy visszavonja mindazokat a törvényeket, amelyeket Péter saját kénye-kedve szerint jogtalanul rendelt el, s két püspöknek is vissza akarta adni erőszakkal főpapi méltóságát, de mivel már másokat állítottak helyükbe, úgy vélte, hogy ezt a római főpap (IX. Benedek pápa /1032-1044, 1045/) döntésére kell bízni."60

Az előkelők nem a Vazul-fiakban látták a megoldást, hanem egy, az istváni politikát folytató személyben, Aba Sámuelben. Királlyá választásával a többség egyetértett, s tőle várták a kritikus helyzet megoldását. Fontos továbbá, hogy - ha nem is férfiágon Árpád leszármazottat választanak — de mindenképpen rokont, aki a nagy király hűséges harcostársa volt. Aba Sámuel az első magyar választott király.

All. század derekán keletkezett törvények rövid életűek voltak, mivel a trónra kerülő uralkodók elődeik törvényeit - többnyire - megsemmisítették.61 István közvetlen utódaitól konkrét törvényeket nem ismerünk,62 azonban joggal következtetünk arra, hogy Péter és Aba is élt a királyi joggal és hozott törvényeket. Péter esetében ez egyértelműbb, ez olvasható is az Altaichi évkönyvben. Aba vonatkozásában is számolhatunk ezzel, mert nem valószínű, hogy megsemmisíti Péter törvényeit, s helyettük, vagy más okból, nem hoz törvényt.

Nem véletlen, hogy Aba a Péter által kinevezett püspöki kinevezéssekkel kapcsolatban a pápához fordul. Nincs adatunk arra, hogy történt-e bármilyen lépés az ügyben a pápa részéről. Véleményünk szerint a szentszék feje nem reagált érdemben a problémára. Ha ugyanis pozitív lépést tesz Aba megkeresésére, akkor azt Péter döntése ellenében tette volna, ezzel elismerve az új király legitimitását, nehezítve Henrik politikai tervét.

Péter III. Henrik német királyhoz menekült, akitől politikai, valamint katonai segítséget remélt trónjának visszaszerzéséhez. Éppen ezért koronája visszaszer58 KULCSÁR Péter 1995. 268.

59 FONT Márta 2001. 35.

60 Altaichi Évkönyv. Lásd: MAKK Ferenc 1999. 243. A források nem adnak hírt arról, hogy a püspökök közül bárki is ellenezte volna a Péter törvényeit visszavonó határozat meghozatalát. Továbbá fontos körülmény, hogy Aba a Péter által kivetett adókat is eltörölte. Vö.: GERICS József 1995. 100.

61 JÁNOSI Mónika 1996. 97. Vö.: Képes Krónika. 48. Továbbá Vö.: Altaichi Évkönyv MAKK Ferenc 1999. 243.

62 CSIZMADIA Andor-KOVÁCS Kálmán-ASZTALOS László 1997. 63.

288