Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
és a püspökök tanácsával egyeztetve királlyá tették A hát...”. Mindezekből jól látható, hogy Péterrel szemben az egyház (is) határozottan lépett fel, s elindítója, mozgatója volt az eseményeknek. 1041 őszén az uralkodóval elégedetlen főurak nem elűzik Pétert, hanem „azt tanácsolták” a királynak, hogy hagyjon fel az igazságtalanságokkal és engedje érvényesülni az özvegy királyné jogait. Péter ezt nem tette meg, mire az ország előkelői ismét a királyhoz fordultak. Úgy vélték, hogy Péternek a rossz döntései mögött rossz tanácsadó áll. Ezért kérték, hogy a bizalmas tanácsadót, Budo nevezetű egyént, minden „bajok okozóját” a király adja ki. Péter látva az elszántságot, mely bizalmasa ellen testesült meg így válaszolt: Mivel nem tudom öt megmenteni, a halálnak sem akarom öt átadni, de tőletek sem tagadom meg.”47 Miután a király e szavakat elmondta, Budot megölték s gyermekeinek a szemét kitolták.48 Péter Budo sorsát látva nem mérlegelt, fenyegetve érezte magát, így rémületében még aznap éjjel sógorához, az osztrák Adalberhez menekült.49 A Thú- róczy-krónikában ezt olvashatjuk: „Péter látta, hogy nem számíthat a magyarok segítségére...”, azaz: belpolitikai támogatása megszűnt. Péter Budó sorsát látva nem mérlegelt, fenyegetve érezte magát. Minderről közvetlen forrás nem szól, éppen ezért feltehető, hogy a magyarok nem elűzték „a királyt, hanem távozásával ő hagyta magukra alattvalóit, ami az uralkodói kötelességek nyilvánvaló megsértése.”50 ,ylba trónraléptének törvényessége szempontjából perdöntő körülmény, hogy ő ... nem az elkergetett király uralmát kaparintotta meg, hanem magukra hagyott alattvalók választottak maguknak király nem-létében mindenképpen szükséges, új uralkodót, aki nélkül állam a 11. században egyszerűen elképzelhetetlen volt.”5' Pontos adatunk nincsen, de minden bizonnyal azon külföldi elemek, akik magas tisztségeket töltöttek be, szintén halállal lakoltak. ügyeseket megkövezetek, másokat pedig vasrudakkal sújtottak halálra.”52 Az események menetének végső betetőzése a Gizellával szembeni magatartás volt Péter részéről.53 47 KRISTÓ Gyula 1999.236. 48 Három főember nevét ismerjük, akik részt vettek az események menetében: Viske, Taiszlánt, Péczep. Lásd: SZABÓ Károly 1872. 13. 49 SZABÓ Károly 1872. 13. 50 GERICS József 1995. 94. p. 51 GERICS József 1995. 94-95. 52 BELLUS Ibolya-KRISTÓ Gyula 2001. 83. 53 TÖRÖK József 2002. 108. 286