Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
A kutatás többnyire a leánytestvér analógiát fogadja el, így Aba Sámuel István lánytestvérével - Sarolta29 (?) - kötött házasságával a szentkirály sógora volt.30 Apja - feltehetően - Csaba nádorispán,31 aki véleményünk szerint szövetségi kapcsolatot ápolt Géza fejedelemmel. Árpád-házi uralkodóink feleségeit illetően megállapítható, hogy azok külföldről származnak.32 Péter esetében a feleség származása megkérdőjelezhető, míg Sámuel felesége a fent említett királyi testvér. A házasság minden bizonnyal stratégiai, politikai okokból jött létre, s ezzel Aba Sámuel a második ember lett az udvarban, palotaispán/nádor,33 mely tisztséget 1023-tól töltötte be, s későbbi ellenfele, Péter király első uralkodásának egy részében is viseli ezt a méltóságot.34 Hipotézis, hogy Aba 1023-tól tölti be ezt a tisztséget, bár ha elfogadjuk illetve Bemo apát, aki 970/980 körül született és szintén 1048-ban halt meg. A két példa is jelzi, hogy korszakunkban a 70 éves kor - bár ritkán de előfordult. Véleményünk a fenti állásponttal szemben az: hogy a felnőtt Aba István kortársa volt, ezért is lehetett később palotaispán, mivel nem valószínű, hogy a formálódó királyságban a világi tisztség másodikat egy fiatal és politikailag ru- tintalan előkelő kapta meg. A kérdésben érdekes hipotézist vetett fel Font Márta (Lásd: FONT Márta 2009. 31.), aki vélelmezi, hogy a nádor Aba és Aba Sámuel, apa és fia voltak. Erre közvetlen bizonyíték nincs, azonban magyarázattal szolgálhatna arra vonatkozóan, hogy ezzel az állásponttal - leányágon - Árpád-vér került a trónra. 29 A név közvetlen forrással nem igazolható. Korábban egyes történetírók vetették fel, analógiaként az édesanyára, Géza fejedelem feleségére, Saroltra. (Pl. lásd: GOROVE László 1830. 5. 7.) Születésének pontos helyét és idejét nem ismerjük. Véleményünk szerint 990-995 körül született s így a vélelmezhető házasságkötés időpontja 1005-1010 körülire tehető. A hercegnő így 15-20 éves korábban ment férjhez, ami megfelel a kora-középkori szokásoknak. Továbbá: VAJAY Szabolcs 1967. 65. A névkérdést illetően lásd: DOBOZY Hajnalka 1934. 30 A történészek nagyobb része ezt a rokoni kapcsolatot fogadja el, s képviseli, azonban ismertek olyan vélemények is mely szerint: Orseolo Péterhez hasonlóan, Aba Sámuel is unokaöccse volt Istvánnak. Lásd: NÉGYESI Lajos 1994. 136. 31 A nádorispáni kérdéssel kapcsolatban megjegyezzük a következőket. A kutatás jórészt Aba Sámuelt fogadja el első nádorként. Ellenben például: GYŐRFFY György 1977. 241., vagy: SZÁNTÓ Kon- rád 1988. 108. helyen Aba Csaba nádorispánról ír. Más szakirodalmak így pl.: a Korai Magyar Történeti Lexikon (KRISTÓ Gyula 1994. 511.) ezt nem támasztja alá, első nádorként: Aba Sámuelt írja le. Hasonlóképpen: WERTNER Mór 1892., valamint: ZSOLDOS Attila 2011. 15. Zsoldos a nádori tisztséget Aba esetében 1038-1041 között jelöli, így István király uralkodás idején nem, csak Péter királysága alatt számol ezzel. 32 ZSOLDOS Attila 2005. 176. 33 FRANKL Vilmos 1863. 43. Egyedül Franki írja le a nádori tisztség kezdetének időpontját, hivatkozása nem kézzelfogható, újra hivatkozás. 34 FRANKL Vilmos 1863. 155. Bár a szerző Péter első uralkodásának a végéig- 1041-ig - nádorként jelöli meg Abát, véleményünk szerint nem zárható ki, hogy korábban az 1040-es esztendőben történik meg a nádori tisztségtől való megfosztása Abának. Akkor, amikor Péter cseh szövetségben III. Henrik ellen harcol. Említésre méltó, hogy sem WERTNER Mór 1892., sem KRISTÓ GYULA 1994. nem említi, hogy Aba Sámuel Péter első királysága idején is betölti a nádorispáni tisztséget. Ellenben KANDRA Kabos 1890. hivatkozik arra, hogy Aba két király alatt is viseli méltóságát. Lásd továbbá: ZSOLDOS Attila 2005. 281. 283
