Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

területén fellelhető építészeti örökség, valamint a források összefüggései alapján, Aba Sámuel - Istvánhoz hasonlóan - keresztényi nevelésben részesült. A Sámuel név különösen hathat a kora-középkorban. A nevét illetően a korabeli írott források kizárólag a török eredetű, „pogány” tiszteletű nevet említi: Aba=apa.23 Egyedül Anonymus Gestájában olvashatunk arról, hogy: „...Sámuel király, akit kegyessége miatt Abának hívtak,”24 „Ha a sokat bírált Anonymus nem mondaná meg hogy Sámuel király meg Aba ugyanaz a személy, akkor a mai napig nem tud­nánk, hogy a Samuel rex feliratú pénzeket ki verette. Egyedül Anonymustól tudjuk azt, hogy Aba király másik neve Sámuel volt.”25 A névnek mélyebb, pozitív jelen­tés tartalma volt, melyet a krónikáink a fentiek szerint őriztek meg. Az Aba Sámu­el névpár kapcsán megjegyzendő még, hogy „a kettős névadás ritka kivétel a kor­szak keresztény névadásában, s a forrásokban csak a magas rangú személyeket, pl.: Vajk-Istvánt, vagy Géza-Magnust illetően őrződött meg.”26 Valószínűleg ebben az esetben mindez azzal is magyarázható, hogy kiemelje: Sámuel nem az Árpád­ház fiúági tagja. A Sámuel név etimológiáját illetően, azt látjuk, hogy a név eredete héber, je­lentése: Isten meghallgatott. Mindez - véleményem szerint - azt jelenti, hogy bár keresztényként élt Aba Sámuel, de a névadásnál még fontosak voltak a gyökerek, esetleg a szülők hite.27 Aba Sámuel útja a trónig Ezer év távlatából, nehéz körvonalazni egy rokoni kapcsolatot, mely egyben - s min­den bizonnyal elsődlegesen - szövetségi viszonyra épült. A két ember személyes kapcsolatáról nincs írásos forrásunk, így nehéz képet kapnunk az emberi viszonya­ikról. Aba Sámuel I. (Szent) István sógora volt. A rokoni kapcsolatra a forrás sze­rint a sororius latin kifejezésnek két jelentése is ismert: a nővér férjét, ritkábban annak fiát jelölte.28 23 BENKŐ Loránd 1998. 36. 24 VESZPRÉMY László 1999. 30. 25 DR. BESZE Tibor előadása 2006. augusztus 17-én az abasári művelődési házban: http://www.egri tortenesz.hu/content/publikaciok/tortenelem/abasar2006eloadasl.html, (2010.02.21-i állapot szerint) 26 KOVÁCS László 1997. 222. 27 Lásd a 16—20. jegyzeteket. 28 KRISTÓ Gyula 2003. 31. A király sógorának írja le Abát. Lásd továbbá: KRISTÓ Gyula 1992., Vő. továbbá: ZSOLDOS Attila 2005. 12. Ezek ellenében Győrffy György álláspontja az volt, hogy Aba sokkal inkább a király unokaöccse, mivel Orseolo Péter kortársának tartotta. Az életkor meghatározásban Győrffy közvetett érveket sorakoztat fel (Lásd: GYŐRFFY György 1977. 286.), azonban éppen ebben a művében két olyan példával is találkozunk, mely az életkort tekintve az adott korban magasnak mondható. Odilo clunyi apát, aki 962-ben született és 1048-ban halt meg, 282

Next

/
Thumbnails
Contents