Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
Az új hittel17 való találkozás valamikor a 8-9. század körül történt, amit korabeli forrás is megerősít.18 Továbbá régészeti bizonyítéka is van ennek: kazár pénzek kerültek elő a 9. század első feléből, melyen a „Mózes Allah prófétája” felírat olvasható.19 Véleményünk szerint Aba nem gyakorolhatta a zsidó vallást,20 sőt - I. Istvánhoz hasonlóan - Abát is gyermekkora óta keresztényi nevelésben részesítették.21 Mivel a Kabarok, majd az Aba-nemzetség szállásterülete a honfoglalás első fázisában stratégiai szempontból fontos volt, ezért úgy véljük, hogy a nemzetség jó kapcsolatokat ápolt az Árpádokkal. Elképzelhető, hogy Gézához hasonlóan - aki bár felvette a keresztet, de sok esetben nem élt az írás szerint - az Aba nemzetség egy-egy előkelő tagja, esetleg Sámuel szülei is, hódolnak a régi vallásnak. Sámuel kapcsán azonban nem számolhatunk azzal, hogy amikor István kiépíti a püspökségeket, az egyházmegyéket, olyan szövetségese lenne, aki nem keresztény hitű. Valószínűtlen, hogy egy olyan személyhez adja hozzá húgát, aki nem gyakorolja a keresztényi hitet. Ebben az esetben a kor keresztény dogmáit, nevelését figyelembe véve nem jöhetett volna létre a házasság. Fontos adalékok továbbá a keresztény elkötelezettség mellett azok az építészettörténeti szempontból is fontos templom(ok), melyek összefüggésbe hozhatók Aba Sámuel személyével, így például a Sári monostor Abasáron. A hazai szakirodalomban gyakran előfordul, hogy néhány templom alapítása, építése Aba Sámuel személyéhez köthető. így Tamaszentmária és Feldebrő,22 azonban ezeket a kérdéseket nem bizonyította a kutatás. Véleményünk szerint az Abák 17 A kabarok kiválásával kapcsolatban felmerült, hogy az a belső feszültség, mely háborúhoz vezetett, a kazár előkelők zsidó vallásának lehetett az oka. A történészek álláspontjai különböznek a kérdésben, így olvashatunk olyan véleményt is, mely szerint a kabarok felvették a zsidó vallást, s ez feszültséghez, háborúhoz vezetett. Lásd: TÓTH Sándor László 1998. 63. 18 KOMORÓCZY Géza 2012. 58. 19 Uo. 58. Ennek előképe a Mohamed Isten prófétája/küldötte: Muhammad Raszúl Alláh. 20 Egy frissen megjelent ismeretterjesztő könyvben Aba Sámuelről a következő olvasható: „...zsidó vallásit volt, mint a kabarok legtöbbje.” Forrás: ERŐS Zoltán 2011. 8. Az ilyen és ehhez hasonló ismeretterjesztő könyvek is - melyek tudományos értéke megkérdőjelezhető! - hozzájárulnak ahhoz, hogy Aba Sámuellel kapcsolatban felszínes és sokszor hamis kép alakuljon ki. 21 KANDRA Kabos 1890. 35. Hivatkozott műben a szerző valószínűsíti, hogy Aba felnőtt korában válik kereszténnyé, s ekkor kapja a Samu nevet. Véleményünk szerint a Géza által véghezvitt belpolitikai csatákban az Abák, mint az Árpádok szövetségesi jelen vannak a fejedelem udvarában. Miként Géza Istvánnal, a szövetséges Csaba is, fiával, Abával a keresztényi nevelést biztosítja fia számára. Azok az előkelők, akik a fejedelem, vagy később a király közvetlen környezetében éltek, méltóságot viseltek, alkalmazkodva a fejedelem/király politikájához, jól felfogott érdekeik miatt is áttértek Jézus tanítására, s gyermekeiket is így nevelték. 22 KOSA László 2006. 89. Vö.: a 39. jegyzettel. Későbbiekben kitérünk arra, hogy például Feldebrő esetében új kutatási eredmények cáfolják Aba alapításának a lehetőségét. 281
