Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
A források meglehetősen hiányosak a 10. század második felének magyar történelmét illetően, így sok esetben csak hipotéziseink lehetnek. A szakirodalom Aba születési idejét a 990-es esztendőre teszi. A nemzetség tekintélyét, belpolitikai fontosságát jól jelzi, hogy a nemzetség feje, a későbbi király Aba Sámuel (1041-1044) az államalapító király egyik leánytestvérét vette feleségül 1005-1010 táján. A magyar források közül Anonymus Gestájának a 10. és a 32. fejezetében azt találjuk, hogy Aba felmenői kun vezérek voltak. „Akkor Árpád fejedelem nagy földet jutatott a Mátra erdejében Ednek és Edemennek, ahol később unokájuk, Pata várat épített. Tőlük származik sok idő múltával Sámuel király, akit később kegyessége miatt Abának hívtakEzzel szemben Kézai Simon az Abákat Attilától származtatja. A középkori vezető nemzetségeknek fontos, hogy az „Attila-kép” mint a nemzetség genusa, meddig és kihez vezethető vissza. Bármely forrást fogadnánk el hitelesnek, avagy cáfolnánk tartalmukat, megállapítható, hogy jelentős nemzetségről van szó.12 Általánosan felfogadott történeti nézet, hogy a nemzetség a kabar törzsből13 való, mely törzs a 9. század derekán - a magyarokkal egyetemben - kivált a Kazár Kaganátusból. A kazár nem homogén nép volt, hanem türk és egyéb népességeket összefogó birodalmi szervezet.14 Három törzsből álltak, élükön a fejedelemmel. A honfoglalás előestéjén a kabarok első embere Árpád fia, Levente herceg volt,15 aki így egy hódolt népet vezetett.16 Mivel a Kazár Kaganátus az első és egyetlen olyan állam, mely felvette és hivatalossá tette a zsidó vallást, felmerült néhány történészben, hogy Aba Sámuel esetlegesen zsidó hitű volt. 12 ,Anonymus kunjait már régóta megbízhatóan azonosította a kavarokkal a kutatás ... Elválaszthatatlan e kérdéskörtől vezető nemzetségüknek, azAbáknak a szerepe...” Forrás: RÉVÉSZ László 2008. 389. Vö.: „...méltán gondolhatunk arra, hogy a régi magyar nyelvben kun volt minden török nomád nép neve...” Forrás: GYŐRFFY György 1990. 84., Vö.: KANDRA Kabos 1890. 26. 13 A kabarok bolgár-török és alán népelemekből álltak. ,J-Ieves megye területének eddig ismert 10-11. századi sírleletei között sem a feltételezett kavar, sem a bizonyosan itt élt besenyő népesség régészeti nyomát, illetve jellegzetességeit - a különböző irányú kísérletek ellenére - nem sikerült kimutatni.” RÉVÉSZ László 2008. 394., Vö.: GYŐRFFY György 1990. 90-93. Heves-Újvár megyéről nem igazolható, hogy a 9-10. század fordulóján kabarok lakták. Az Anonymus által leírt két vezér: Ed és Edömén nevei nem maradtak fenn a helynevekben. Továbbá: ,/f kabarok szállásterületének másik megközelítését az a keleti uralmi rend teszi lehetővé, mely szerint a hódolt, ill. csatlakozott népek a trónörökös, ill. a soron következő hercegek kormányzata alá kerülnek.” A kabar törzsek az Eger- völgyétől a Sajó, Bódva vidékein telepedtek meg. A kutatás továbbá a Vág pozsonyi és nyitrai részén, illetve az Al-Dunánál is jelöl kabar törzseket. 14 KOMORÓCZY Géza 2012. 57. 15 GYŐRFFY György 1990. 83. 16 A hódolt vagy csatlakozott népek vezetői a vezető törzs előkelőiből került ki. 280
