Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

hogy helyette a Velencében született Pétert, nővérénekfiát választják királynak, akit már korábban magához hívatott és seregének vezérévé nevezett ki; majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet”* Továbbá az Altaichi Évkönyvből tudjuk, hogy megeskette Pétert a királynéval szembeni kötelességeire: „úrnőjét, a királynét mindig tisztelni fogja, s azokból, amiket neki a király adott, semmit elvenni nem fog, ha annak halála után az Úr adományából az még élni fog. Hogy ez még erősebb legyen, esküjéhez hozzátette: ö mindazokkal szemben, akik ellene ármány- kodni merészelnének, képessége és tudása szerint segítségére lesz; s e szavakra mindazok megesküdtek, akik az ország föemberei voltak. ”8 9 Érdekes István „esketése” Péterrel szemben. Azt sugallja, hogy a fiatal Péter és Gizella között nem volt feszültségmentes a viszony, de legalábbis Gizella nem nézte jó szemmel a velencei trónra jutását. István, mint keresztény embertől, esküt vett Pétertől, így biztosítva látta Gizella hátralévő életének nyugalmát.

Az országnagyok Istvánnak tett esküjüket megtartották. Amit a király kért, azt végrehajtották, így Orseolo Péter volt az első idegen származású magyar uralkodó.10 Uralkodásának három esztendeje jól mutatja a külföldiek befolyásszerzését, a hatalomgyakorlást, mely meghatározta politikáját, így kiváltotta az előkelők ellenszenvét.

Az Abák nemzetsége

972-tól Géza a fejedelem és a század végéig jelentősen centralizálja az Árpádok hatalmát. Ez kezdődött a 973-as Quedlinburg-i követjárással, majd ennek a politikának konzekvens továbbvitele fiának, Istvánnak házassága Gizellával, ami egyben ennek a Gézái útnak egyfajta külföldi elismerése is. A külföldről érkező térítő papokon kívül, mindenképpen szüksége lehetett belpolitikai bázisra is. Ennek az egyik pillére az Aba-nemzetség, Aba Sámuel felmenői lehettek. Mivel a honfoglalás kezdetétől a szállásterületük jelentős területet foglalt magába, a magyar fejedelemnek szüksége volt egy megbízható, lojális szövetségesre, így a nemzetség befolyást szerzett a

10. század második felében. Feltételezzük Géza belpolitikájáról, hogy az Aba - nemzetség a fejedelem oldalán harcolt, mert területeit a továbbiakban megtartotta, így azok később nem olvadtak bele a központi királyi birtokszervezetbe.11

8 KURUCZ Ágnes 2004. 27.

9 http://mek.niif.hu/05000/05000/html/kristo022.html, (2010.02.21 -i állapot szerint.) (Kristó Gyula: Szent István király c. munkájának digitalizált változata)

10 ENGEL Pál 2001.29.

11 „Géza egyik leányának házassága Aha Sámuellel a két egykori törzsi terület szövetségét is jelzi” Forrás: FONT Márta 2009. 31. Bár a hivatkozás a tárgyalt időszakhoz képest későbbi időpontra vonatkozik, nem zárhatjuk ki, hogy a családok közötti jó viszony korábban is fenn állt.

279