Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Tóth Zoltán: Avar kori temető Sírokon
funkciója a temetkezés során eredetileg a rontó szellemek távoltartását szolgálta. A vastárgyakkal védelmezés, valamint a halott visszatérésének megakadályozása a vasbabonák körébe tartozik.10 Ennek a tárgynak a sírba helyezése nemtől, kortól és társadalmi státusztól független, így a rontást elhárító szerepe még valószínűbbnek tűnik. A kora avar korban csak néhány példát ismerünk. A 7. század utolsó hannadában jelent meg nagyobb mennyiségben és vált általánossá ez a szokás.11 Tűtartók Az 7. sírból 2 darab, a 6. sírból pedig egy darab tűtartó származik. Az 1. sírban mindkét tárgy simára kopott felületű, díszítetlen felületű volt. A 6. sírban elhelyezett tűtartó esztergált volt, amelyet bordák díszítettek. Ez a tárgytípust a női sírokhoz köthető a legtöbb esetben, amelyet a siroki lelőhely is vélhetően alátámaszt. A tárgy megtalálási helye változatos a sírokon belül. Az 7. sírnál nem tudjuk, hová helyezték az elhunyt rokonai a tűtartót. A 6. sírban a bal medencecsonton volt. Orsógomb A 2. sírban az elhunyt jobb oldali combnyakának külső oldalán találták meg a bi- kónikus formájú, sötétszürkére égetett orsógombot, amelyen vonaldíszek láthatók. A tárgytípus elsősorban az avar kor második felére jellemző. Agyagedény Az elhunytak 8 (7., 2., 3., 4., 6., 7., 8.) esetben is kaptak agyagedényt a temetésük során. Tehát megállapítható, hogy a temetőben a halottak többségét edénymelléklettel temették el. A 7. sír töredékét inkább a betöltésbe véletlenül került kerámiaként érdemes értelmeznünk, mint egy eredetileg egészben sírba helyezett edény maradványait. Azonban Nagy Árpád nem írta le, honnan származott a töredék. A 9. sírt a bolygatottsága miatt figyelmen kívül hagyhatjuk, bizonytalan, tartalmazott-e kerámiát, elképzelhető, hogy igen. A 6. sírban kettő kerámia is volt. Ezek a tárgyak természetesen valamit tartalmaztak, nem önmagukban értelme- zendőek. A tartalmuk megválaszolása természettudományos vizsgálatok nélkül csak nagyon kivételes körülmények között lehetséges. Az edények jelenleg nem találhatók meg a Dobó István Vármúzeum Régészeti Gyűjteményében, ezért kizárólag az ásatási dokumentációban mellékelt tárgyrajzokról, valamint a tárgyleírásokból szerezhetünk információt róluk. 10 SOMOGYI Péter 1982. 191. 11 SOMOGYI Péter 1982. 193-194. 165