Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Tóth Zoltán: Avar kori temető Sírokon
Az edények közül 6 darab korongolatlan (12., 4., a 6. sírban mindkettő, 8.) volt, a 3. sírban elhelyezett tálnál és a 7. sír edénytöredékénél nem tudjuk megmondani a készítési technikát. A korszakra jellemző egyenes- és hullámvonalkötegek díszítik őket. Kiégetési színük barnás- vagy vörösesszürke, esetleg szürke vagy vörös. A 3. sír tálján kívül a megtalált edények formailag a bögrék közé sorolhatóak. Összegzés A Sírok mellett feltárt avar kori temetőrészletet nehéz elhelyezni időrendileg az alacsony sírszám miatt, valamint a temetkezésekből származó leleteket nem lehet szű- kebb időhatárok közé helyezni. Nagy valószínűséggel a halottak többségét a 8. század első felében temették el. Szintén nehéz sírokból származó embertani anyag alapján következtetéseket levonnunk. Az Évinger Sándor által meghatározott személyek közül kettő adultus korcsoportú nő volt, a további három csontváz egy adultus, egy adultus-maturus és egy maturus korcsoportú férfihoz tartozott. A 7. sírban egy gyermeket temettek el, akinek a csontmaradványai szinte teljes mértékben felszívódtak. A 8. és a 9. sírban elhelyezett személyekről antropológiai anyag és leírások hiányában nincsenek információink, a leletanyaguk pedig szegényes és nem köthető nemekhez. A feldebrői temető mellett Sírok is fontos része annak a folyamatnak, amely során az avarok birtokba vették a Tiszától észak-északnyugatra fekvő területeket. A Mátra keleti oldalán egy állattartó-földművelő közösség számára a legközelebbi élhető területek a Tama völgyében találhatók meg. Az idei Agria kötetében közölt mindhárom avar temetőrészlet, valamint a kompolti települések12 utalnak arra, hogy a mai Kál, Feldebrő és Sírok közelében egykor élt közösségek hosszabb-rövi- debb időn keresztül meg tudtak itt telepedni. 12 RÓZSA Zoltán 1997.; VADAY Andrea et al. 1999. 166
