Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Gutay Mónika - Tóth Zoltán: Előzetes jelentés Apc-Berekalja 1. és Apc-Farkas-major régészeti lelőhelyek megelőző feltárásairól és minősített régészeti megfigyeléseiről
a Zagyva-folyó mentén nagyméretű, hosszabb időszakon keresztül használatos szarmata települések voltak a jelenlegi Heves megyei szakaszon,17 pl. Apc Berekalja 1. és Farkas-major,18 Hatvan-Rendező pályaudvar (Kistelek),19 Hatvan-Tuzson-dűlő 1,20 Előzetesen a Lőrincin feltárt település a 2-4. századra, a Hatvan mellett megtalált lelőhelyek közül a rendező pályaudvari a 3. századra, a Tuzson-dűlői pedig a 2-4. századra keltezhető. Masek Zsófia megállapításával egyetérthetünk,21 az Északi-középhegység a római korral foglalkozó kutatók számára nagymértékben fehér folt. A Dobó István Vármúzeum által a mai Heves megye területén feltárt, vagy szórványokból ismert nagyszámú szarmata lelőhely22 alapján sűrű megtelepedéssel számolhatunk a Csörsz- árkon belül, valamint attól északabbra is. A kronológiai keretek jelenleg azt mutatják, hogy a Tiszát átlépve, attól északabbra már megjelenik a korai, 1. századi (jazig) leletanyag is. A települések és temetők használati ideje nagyon eltérő térségünkben. Ezt jól mutatja a Zagyva melletti lelőhelyek kronológiája is. Nagyon korai anyag jelenleg nem ismert innen, viszont a lelőhelyek használatának és használatuk befejezésének idejét sem lehet hasonló időszakra tenni. A mai Heves megye területén23 az 1. századtól kezdődően az 5. század közepéig kimutatható a szarmata jelenlét. A kronológiai kérdésektől már összetettebb feladat megtudni, hogy milyen népcsoportok lakhatták ezeket a területeket. Az eddig közölt szakirodalom alapján szintén azonos véleményen lehetünk Masek Zsófiával,24 hogy a nyugati, elsősorban 17 Nógrád megyét ld. SZABÓ Antal-VADAY Andrea 2009. 277-348.; SZABÓ Antal-VADAY Andrea 2011. 9-40. 18 GUTAY Mónika 2014 a, 2014b 19 POSTA Béla 1895. 1-26.; GALVÁN Károly 1958. 88.; SZABÓ János Győző 1969. 45. 20 GUTAY Mónika 2014 a 21 MASEK Zsófia 2014. http://www.asonyomon.hu/germanok-az-ut-szelen/ (2015. augusztus 28.). 22 A lelőhelyek összeírása folyamatban van. A régészeti terepbejárások során gyakran találkozhatunk azzal a tényezővel, hogy más korszakba nehezen elhelyezhető kerámiaanyagot szarmata vagy avarként írnak le. Ahol régészeti kutatások is megtörténtek, ott már sokkal árnyaltabb ez a helyzet, más korszakoktól mentes, tisztán őskori vagy középkori leletanyagok kerültek elő a császárkorinak vagy népvándorlás korinak vélt régészeti jelenségek helyett. A lelőhelyek anyagainak átnézése több időt vesz igénybe, amelynek eredményeivel egy másik publikációban lesz érdemes foglalkozni. 23 Jelenlegi közigazgatási egységeket nem szerencsés használni, azonban Heves megye területe az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, nagyon sok tájegységgel. K. Végh Katalin 1975-ben megjelent összefoglalása óta nem ismerjük átfogóan a régiót (K. VÉGH Katalin 1975. 65-129). Az eltelt 40 évben, valamint a nagyberuházások következtében vélhetően Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében is megnövekedett a császárkori lelőhelyek száma. Azonban ezen régészeti lelőhelyek ismeretének hiányában felelősségteljesen nem lehet az Északi-középhegység vagy az Észak-Alföld régészeti hagyatékáról következtetéseket levonni. 24 MASEK Zsófia 2014. http://www.asonyomon.hu/germanok-az-ut-szelen/ (2015. augusztus 28.). 133
