Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Gutay Mónika - Tóth Zoltán: Előzetes jelentés Apc-Berekalja 1. és Apc-Farkas-major régészeti lelőhelyek megelőző feltárásairól és minősített régészeti megfigyeléseiről

az Ipoly völgyében sűrűsödő leletanyag a kvádok régészeti hagyatékával rokon, ezzel szemben a Bükktől keletre, az elsősorban a Sajó és a Hemád völgyében előkerülő római kori régészeti leletanyag valószínűleg a vandálokhoz köthető.

Az Alföld északi részén a szarmaták éltek, valamint természetesen attól délebbre is. Az Északi-középhegység völgyeiben, a Mátra mindkét oldalán, a Zagyva és a Tama-folyó mentén, a völgyekben a megtelepedés főként a szarmatákhoz köthető. Eger térségétől északabbra már összetettebb a kép, feltehetően germán25 és iráni26 eredetű népcsoport jelenlétével is számolhatunk. Kétségtelen, hogy a kvád és a vandál anyagnak találkoznia kell, elképzelhető, hogy a Mátra és/vagy a Bükk térségében. Azonban ezt csak az elkövetkezendő évek ásatási anyagainak feldolgozása igazolhatja.27

25 Egerszalók-Hideg-völgy I. és II. (FARKAS Csilla 2013.)

26 Egerbakta-Szóláth-völgy II. lelőhelyen 2013-ban egy 4. század végi, észak-déli tájolású temetkezést találtak. A lelőhelyen a császárkorra keltezhető további sír vagy telepjelenség nem került elő, a többi objektumot a bronzkor időszakára tehetjük időrendileg. A sírban eltemetett adultus korú nő többek között 3 darab ezüst fibulával is rendelkezett, amelyek párhuzamai a tiszadobi lelőhelyen (ISTVÁNOVITS Eszter 1993. 91-146.) találhatók meg (GUTAY Mónika-TÓTH Zoltán 2015.).

27 A megjelölt területen, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyének az északi részén nagyon kevés beruházás van, ezért sajnos ez a kutatottság hiányát is tükrözi. Ezért ennek a germán anyagnak a felméréséhez szervezett terepbejárásokra is szükség lenne.

134