Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Gutay Mónika - Tóth Zoltán: Előzetes jelentés Apc-Berekalja 1. és Apc-Farkas-major régészeti lelőhelyek megelőző feltárásairól és minősített régészeti megfigyeléseiről

ségnek a nyomai lehetnek. Hat fosszilis csontszóródás egymáshoz viszonyítva félkörívben helyezkedett el (2. kép). Az egyik csöves csont mellett egy okker­darab és egy pattintott kő volt.6 A pleisztocén időszakban a folyó- és patakvöl­gyek optimális vadászterületek lehettek. A környéken több őskőkori lelőhelyet azonosítottunk.7 Farkas-majoron egy 5 méteres átmérőjű, 13 cölöphelyből és 6 karólyukból álló őskőkori sátor nyomait találtuk meg (3. kép). A cölöphelyek 90 foknál ki­sebb szöggel, a karólyukak megközelítőleg 90 fokos szöggel rendelkeztek. A ka­rólyukak nyomai jelölhetik a déli irányú bejáratot, a szélfogót. A sátor nyári szál­láshely lehetett, mert belül tüzelésnyomokat nem figyeltünk meg, csak a kö­zelben, a sátoron kívül voltak a felszínen égésnyomok. Az egyik cölöphelynek a betöltéséből egy fosszilis csont és egy pattintott kő került elő. A sátor kora va­lószínűleg az őskőkor végére, napjaink előtt 30 ezer és 10 ezer év közé tehető.8 Egy hasonló átmérőjű és szerkezetű középső kőkori sátor nyomai Jásztelken kerültek elő.9 Apc-Berekalja 1. lelőhely 1/a és 2/c részein főként őskori (dunántúli vonal­díszes kultúra /DVK/, rézkor, bronzkor) és kevés szarmata telepjelenséget fi­gyeltünk meg szórványos temetkezésekkel. Az 1/b és a 2/d részeken inkább szarmata és kevés őskori telepjelenséget regisztráltunk pár sírral. Az 1/b részen, a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának legdélibb házát azonosítottuk. A cölöphelyek tisztázását a gyökér- és rágcsálónyomok nehezítették. A 2014-es régészeti feltárás eredményei a korábbi ismereteket megerősítették.10 A dunán­túli vonaldíszes kerámia kultúrájának egy közeli, másik lelőhelye Jobbágyi község településrészén, Gyárban is megtalálható.11 Az emberi megtelepedés feltételei már az őskorban ideálisak lehettek a környéken. Nógrád megyéből több DVK lelőhelyet ismerünk. A kottafejes és a zselizi fázis idején az obszidi- án szerepe jelentősen megnő a helyi limnokvarcitok mellett. A DVK Kultúrá­ja az Északi-középhegység előterében, az Alföld északi és északkeleti részein a folyó- és a patakvölgyekben intenzíven megtelepedhetett, közeli kapcsolat­ba kerülve a bükki kultúra által lakott és ismert Tokaji-hegység obszidián nyers­anyaglelőhelyeivel. 12 6 GUTAY Mónika 2014b 7 GUTAY Mónika 2007. 8 GUTAY Mónika 2014b 9 KERTÉSZ Róbert 1996. 10 GUTAY Mónika 2014a 11 GUTAY Mónika 2014a 12 SZILÁGYI Katalin 2014. 129

Next

/
Thumbnails
Contents