Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján

Anonymus: Gesta Hungamrum

34. GARAM FOLYÓ ÉS BORS VÁRA; „Szovárd és Kadocsa, Hülekfiai, valamint Huba meg egész seregük átkelt az Ipoly folyón a Duna mellett. Másnap a Garam folyón mentek át, és a Várad nevű földvár mellett elterülő mezőn ütöttek tábort. Ezt a várat elfoglalva, három napig maradtak ott, és várták Böngér fia, Borsnak az érkezését... ’’„Akkor ez a négy úr egymás közt tanácsot tartott, és a hozzájuk hű lakosok kérésére megállapodott abban, hogy a sereg harmada a föld lakosaival együtt a Zólyom-erdőbe megy, és ott az ország határán kőből meg fából is hatalmas erősségeket csinál, hogy a csehek vagy lengyelek lopás vagy rablás végett valamikor be ne jöhessenek az országba. Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. ”77

35. NYITRA VÁROSA; „ Tudniillik Attila király halála után azt a földet, amely a Vág és a Garam között a Dunától egészen a Morva folyóig terül el, a csehek hercege foglalta el, és egyetlen hercegséggé tette. ”78

Megfontolandó, hogy a Liutprand által említett határzárak, a „klusák” nem le- hetnek-e azonosak valamilyen ,JCulm” típusú erődítéssel. Ha ez így van, akkor erre a mátraaljai Hosszú-sáncnál talán megfelelőbb lenne a magyar krónikák (kritika nélküli olvasata esetén) által is ismert Garam-menti sáncrendszer. Az Anonymus kitalált magyar vezéri által elfoglalt erődítményt pedig akár Bénynél is kereshetnénk, hiszen az észak felőli szomszéd település neve éppen „Csata’. Különösen érdekes a Salzburgi Évkönyvek megjegyzése a 881. évről:

„A nap elsötétült a harmadik és hatodik óra között. Az első háború a magyarokkal (...) volt Wenia-nál. A második háború a kabarokkal (...) volt Culmite-nél. ”79

Tóth Sándor László Culmite-ét a Melk és Pöcharn vidékén található Kulm- berggel és az Ardegger mellett található Kollmitz-cel próbálta azonosítani.80 Mindenesetre a tárgyaltakhoz hasonló sánccal védett erődítést sejthetünk a név mögött. A Fuldai Évkönyvek 892-es évről szóló bejegyzése szerint a morvákat megtámadó Amulfhoz csatlakoztak a magyarok is, akiknek hatalma egészen a Garamig ért.81 A 894. évi bejegyzés szerint pedig a magyarok békét kötöttek a görögökkel, ami finom utalás lehet az erdélyi és maros-völgyi bolgár fennhatóság megszüntetésére,

77 GYÖRFFY György 2002. 152.

78 GYÖRFFY György 2002. 153.

79 TóTH Sándor László 1996. 8.

8° xÓTH Sándor László 1996. 9.

81 TÓTH Sándor László 1996. 13. és GYÖRFFY György 2002. 201.

116