Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján

7. kép. A Garam-menti sáncrendszer egyik hontbesenyődi nyersanyagtípusa (Hovorka -Túnyi 2011) és a nagyon hasonló anyagúnak tűnő, Apc-Berekalja lelőhelyen talált malomkő-töredék

található Apc-Berekalja lelőhelyet, melynek leletanyagában található egy olyan malomkőtöredék, melynek nyersanyaga hasonlóságot mutat a hontbesenyődi kősáncok egyik nyersanyagával.73 (7. kép)

A síkságon, Bény településnél kettős sáncgyűrű csatlakozik a Garam-menti sánchoz. A bényi sáncokat Dénes József74 a feltehetően avar eredetű kárpát-medencei erődített táborok közé sorolja, Búzás Gergely pedig, 11. századinak tartja.75 Véleményem szerint ezt a sáncrendszert nyugati irodalmi művek és a magyar krónikák is megemlítik:

Liudprand: Antapodosis (970 k.)

1.5: A magyarok népét „ ...súlyos akadályok, amelyeket a köznép klusáknak nevez, választották el tőlünk... ”1.13: Arnulf, „ mivel a neki hősiesen ellenálló (...) morvák fejedelmét nem volt képes leverni, elhárítva (...) az igen megerődített akadályokat, amelyeket (...) klusáknak nevez a nép, a magyarokat hívja segítségül... ”76

73 HOVORKA, Dusan-TÚNYI, Igor 2011. 52.

74 DÉNES József 2009. 2.

75 BÚZÁS Gergely 2006. 47.

76 GYÖRFFY György 2002. 213.

115