Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján

6. kép. A cikkben említett kelet-közép-európai kősáncok és sáncrendszerek. (Térkép forrása: WIKIMEDIA COMMONS)

időkből pedig már ismerünk a Mátraalján készült malomköveket. A kősáncok 20. század elején használatos „avargyűrű” elnevezését is érdemes szemünk előtt tartani, hiszen a környékbeli régészeti lelőhelyeken avar kori objektumokban is előkerültek régi malomkövek. A Kárpát-medence lehetséges avar-kori erődített táboraival Dénes József foglalkozott.45 Az európai lovasnomádok és letelepült szomszédaik közötti határerődítések nem voltak ritkák, elég csak a magyarok kárpát-medencei gyepűire, vagy a Kijevi Nagyfejedelemség és a besenyők földje közötti határerődítésekre gondolnunk.46

A szakirodalom áttekintése alapján úgy tűnik, hogy jelenleg a Kárpát-medence két régiójában találhatóak még szétszórt kősánc-szakaszokkal is rendelkező erődítésrendszerek: a Keleti-Kárpátokban és a Garam-folyó jobb partján.

45 DÉNES József 2009. 1-15.

46 GALAMB György 2001. 183.

110