Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján
A kelet-erdélyi sáncok Ezekről a 600-900 m közötti tengerszint feletti magasságban a Görgényi-Hargitai fennsíkon húzódó, a Hargita keleti szélétől a Lövéte-fennsíkon a Rika-erdőn át a Persányi-hegységig és az Olt völgyében hosszan követhető, fa-föld szerkezetű sáncokról (Ördög útja, Ördögbarázda, Kakasbarázda, Tatársánc,) már Orbán Balázs is írt.47 Közülük egyedül az Ördögbarázda kezdeti szakasza készült kőből, de a sáncok átlagos vastagsága és magassága a mátraaljai szétszórt kősáncokéval egyezik, bár vannak 2 méter magas és 10 m széles, az elmúlt évszázadokban útként használt szakaszaik is. Ezeket egyesek római, mások középkori magyar eredetűeknek vélték.48 Műszeres felmérésük a 2000-es években kezdődött; az eredményekről Sófalvi András számolt be, munkájából a vizsgált sáncok méreteit, szerkezetét és elrendezésük (pl. a helyenként megfigyelhető háromszoros védvonalak) jellemzését is megismerhetjük.49 2005-ben a Kakasbarázda belső faszerkezetéből vett minták radiokarbonos vizsgálata során kiderült, hogy a védművek a Kr. u. 7. és 9. század során épülhettek.50 A Kakasbarázda kisebb védművei a Kr. u. 8-9. század idejéből származnak, de például a római eredetű Országhatár-sáncot valamikor a 15. század folyamán felújíthatták, a Tatársánc környezetében pedig a 13-14. századi leletek is előkerültek.51 A több tíz kilométer hosszú sáncrendszer megépítéséhez nagyszámú, jól szervezett munkaerőre volt szükség, amit a szerző (a sáncok barázda/borozda megnevezése alapján is) az itt lakó szláv népességnek tulajdonít.52 Bár a zord Keleti-Kárpátok áthatolhatatlannak tűnnek, a Kr. u. 4. századtól kezdve a keleti-germán gótok, majd gepidák különösebb gond nélkül törtek át a hegyeken majd be is rendezkedtek az Erdélyi-medence folyóvölgyeiben. Utánuk csak egyetlen nép nem tudott a hegyeken átjutni; ezek Baján kagán avarjai voltak.53 Hogy a Gepida királyság területére való átjutás meggátolásában már szerepe volt-e a Kárpátok vonulata mögött húzódó sáncrendszemek, nem tudni, de az erdélyi sóbányák (vagy a belőlük származó vagyon) védelmében ez már elképzelhető. Sztyeppéi tartózkodásuk során már a gót törzseket is jelentős lovasnomád hatások érték, de a gepidák és mindenekelőtt a Fekete-tenger partvidékéről kiszorult avar és magyar 47 SÓFALVI András 2013. 89. 48 SÓFALVI András 2013. 89. 49 SÓFALVI András 2013. 89-126. 50 SÓFALVI András 2013. 91. 51 SÓFALVI András 2013. 92. 52 SÓFALVI András 2013. 92. 53 BARTA et al. 1989. 86.
