Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján
Fiatal kősáncok Baráz Csaba 2011-ben közölt munkájában a domoszlói és kisnánai kősáncok védelmi szempontokból igen kedvezőtlen elhelyezkedését hangsúlyozza, és mező- gazdasági funkciójukat valószínűsíti.40 A kősáncok és egyéb objektumok (kutak, csatornák) koráról nem mondhatunk biztosat, hiszen a Mátra-vidék szőlőművelése legalább a középkorig nyúlhat vissza; a szőlőnek kedvező területek megtisztítása során keletkező, a termést a vadaktól és az esővíztől megvédő gátak, kerítések építőanyaga - a területet borító terméskő - pedig adott volt. A domoszlói lakosok szerint még a II. világháború után is ástak és raktak ki kővel nagy itatókutakat a község gulyái számára a hegyek aljában (Lukovszki Béla). A szőlőkben fontos téli férfimunka volt a szórás, azaz a kapálás során a felszínre került kövek összehordása, majd a „kőgátak” építése, magasítása. A kőgátak a következőképp készültek: először a gát két oldalát rakták föl nagyobb kövekből, majd a két fal közét az előzőleg halmokba odahordott kisebb kövekkel töltötték fel (Mosonyi Józsefné Sztankó Veronika). A II. világháború után viszont a domoszlói kőgátak jelentős részét a falu elhordta házalapnak (Barócsi Béla); de a kisnánai-domoszlói határon, a Macskavár alatti, meleg vizű „Mosoda ” feletti völgyben még karban tartották a vízelvezető kőgátakat, amiket még kenderáztatásra is használtak (Tóth Lajosné). A domoszlói Nagyjárás és a kisnánai Szkajina/Kalicska kősáncaival, vízelvezető rendszerével és kútjaival teljesen megegyező szerkezetű objektumok találhatóak az Abasár és Gyöngyös között elterülő Sárhegy több pontján. Míg a Gyöngyöshöz legközelebbi Visonta-hegycsúcs kőgátjai például az írországi mezőgazdasági kőkerítésekhez hasonlóan a műholdfelvételeken is nagyon jól látszanak, a Gyöngyös- Farkasmály és az Abasár-Péter-ma fölötti sáncokat érdemes a helyszínen megtekinteni.41 A Péter-ma fölötti, szőlőterület-méretű parcellákat körbefogó kőgátak mellett kis beállók, nagyobb kőhalmok, a gátak végében vízgyűjtők találhatóak, illetve juhnyíró folyosókra és juhakolra emlékeztető formájú objektumok is, amelyek funkciója persze a szőlőtermeléssel és borkészítéssel is kapcsolatos lehet. Egyes parcellákat kis kőgátak osztanak ketté hosszában, ami valamilyen birtokmegosztásra is utalhat. A parcellák szélessége 34 és 10,5 m között váltakozik, hosszuk a hegyoldal terepviszonyaihoz igazodik, de a 100 métert is eléri. Péter-ma sáncai között előfordulnak 2 méteres magasságú és 7 méteres szélességű szakaszok is. Többnyire teljesen épnek mondhatók. A Sárhegy másik oldalán, a Far- kasmály feletti kősáncok szerkezete már sokkal bonyolultabb; bár ugyanúgy meg40 BARÁZ Csaba 2011. 26. 41 A Sár-hegy területén mind a „-ma”, ,,-mal”, ,,-mál”, mind a ,,-mály” elnevezések megtalálhatóak; például a Péter-mat szokták Péter-malnak és Péter-málnak is nevezni. 107
