Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Nagy Veronika: Muzeológiai esélyek és kihívások - a megújuló Moskovszky- gyűjtemény

Egy múzeum társadalmi szerepvállalásának meghatározó eleme a múzeum- pedagógiai tevékenység. Ma már közhely és evidencia, hogy a múzeumpedagógiai koncepciónak az élethosszig tartó tanulás fontosságának jegyében kell megfogalmazódnia és kibontakoznia. Egyre gyorsabban változik a világ, és ahhoz, hogy a politikai, társadalmi, gazdasági változásokkal, valamint a technológiai fejlődéssel lépést tartsunk, folyamatosan képeznünk kell magunkat, saját boldogulásunk érdekében, életkorra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül.7 Ezért nem elegendő az intézménynek csupán múzeumpedagógiai tevékenységet folytatni. Az óvodások és iskolások oktatásán túl a felnőtt és idősebb korosztályt is meg kell tudnunk szólítani, és számukra is kell tudnunk ismeretszerzési, tanulási lehetőséget biztosítani. Erre alkalmasak lehetnek például az egy-egy témakört feldolgozó rendszeres előadássorozatok, beszélgető estek, önképzőkörök, speciális tárlatvezetések, vagy az olyan kiscsoportos foglalkozások, melyeken a szülők gyermekeikkel, a nagyszülők unokáikkal együtt konkrét feladatok segítségével ismerhetik meg letűnt korok életmódját.

Játékmúzeumról lévén szó, nyilvánvalóan könnyebb bevonzani az intézménybe az óvodás és általános iskolás korosztályt, azonban az ő esetükben is figyelembe kell venni életkori sajátosságaikat, differenciáltságukat. Nehezebb a helyzet a középiskolás korosztállyal, amelynek tagjai gyakran elutasítóak, és jellemző, hogy szélsőségekben gondolkodnak és éreznek.8 A társaságot viszont szeretik, így talán célravezetőbb baráti társaságokat és nem egyéneket megszólítani egy-egy múzeumi programra. A szervezett múzeumi órák keretében elképzelhető, hogy a kamaszok könnyebben azonosulnak a Moskovszky-gyüjtemény tárgyaival és a 18-19. századi polgári életmóddal, ha az őket érdeklő témák felől közelítünk (pl. a reformkori divat, szépségápolás, társasági élet, vagy a házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok felől). A múzeumpedagógiai programok esetében fontos, hogy az ismeretátadás mindig az aktivitásra és a kreativitásra építsen, biztosítsa az alkotás örömét, és a műtárgyak közvetlen közelében valódi élményt nyújtson. Nagy szerepe lehet ebben például a műtárgymásolatoknak. Ahhoz, hogy az iskolás korosztály szervezetten és rendszeresen, múzeumi órák keretében látogassa a múzeumot, elengedhetetlen a múzeumpedagógus és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés. A pedagógusok számára szervezett rendezvényeket, szakmai tárlatvezetéseket tervezünk annak érdekében, hogy megismerjék a gyűjteményt, és érdemben tudják a múzeumlátogatást hasznosítani a tanítás során, elsősorban a történelem, művészettörténet, társadalomismeret tantárgyak keretében, illetve számos szakmai tárgy tanításánál a szakképző iskolákban (pl. a bútorasztalos, fodrász, szabó, divat- és stílustervező szakmákban).

7 KÁLDY Mária 2010. 34.

8 VÁSÁRHELYI Tamás 2009. 174.

90