Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Peterdi Vera: Ritka kincsek - Füleki fajátékok a Magyar Nemzeti Múzeumban
esetre a „magyar ízekkel”, érthető szimbólumokkal, képi jelekkel, a magyar népi játékok tiszta, zárt, tömör, egyszerű szerkezetével, leegyszerűsített formakincsével, színvilágával készült - a magyar népies mintakincset a német Érchegység hagyományos tömegárujának formavilágával megújított, felfrissített, velük átfogalmazott - daraboknak nagy sikerük volt. Egytől egyig tervezett, nevesített játékok voltak: tervezőjük, egyúttal az üzem vezetője a Hulita Vilmos által felkért, remek rajzkészséggel rendelkező Bencze László (1907-1992) festő- és grafikusművész30 31 volt, aki 1939-1945 között - a játéküzem fennállásának teljes időszakában - állt a gyár szolgálatában. Azt a megbízást kapta, hogy „a magyar nép nyelvezetével rokon tárgyakat [köztük állatfigurákat] tervezzen ”, pl. „mozgó magyar huszárt”f Rajzai markánsan expresszívek voltak.32 Az elképzelésekhez „modell” gyanánt játékkereskedésekből, pl. Liebner bácsi boltjából vásároltak fel magyar és német játékokat, amelyekből ő sajátos arculatú füleki játékokat tervezett. „A játékok típusai meghaladták a kétszázat. Többségük fából készült, de voltak közöttük zománcozott vas alapanyagú tárgyak is. ”33 Teljes spektmmuk az árjegyzékekben tekinthető meg. A készítésnek speciális menete volt: Bencze László tervei alapján a játék-rajzok sziluettjét kiszabták vaslemezből, facsavarokkal egy vastag lapra szerelték, körülmaratták ún. fölülmaró marógéppel, a visszamaradt negatív alapján kiszabták szalagfűrésszel, kivágták 1 cm vastag kiváló minőségű bükkfából, csiszológépekkel csiszolták, s már kézi munkával asszonyok végezték a többi részműveletet: nitrofestékkel fehérre vagy (gyakrabban, mint darabjaink esetében is) zsemleszínűre alapozták, majd sablonnal foltszerűen lefestették. „A tervező a kész játékelképzeléseket fölbontotta különböző színekre, azokról kartonsablonokat készített, melyeket sárgarézre másolt át. E lemezkéket ezután csúsztatható tokokba rakták. Ezekbe helyezték a játéktárgyakat is és így történt a festés. ”34 A felület így nagyon érdekesen dombormű (plasztikus) hatású lett. Általában 2-3 30 Az 1925-1930 közötti időszakban grafika szakon három évig az Iparművészeti Iskola, majd két évig a Képzőművészeti Főiskola óráit látogató mester, a váltakozva Dudaron, Szadán, Budapesten töltött évek s olasz, holland tanulmányutak után került Fülekre, ahol a játékgyár , jól kereső tervezője lett”, amellett a gyár munkásainak s helybéli katona- és parasztasszony-fíguráinak rajzolója is. CSAPÓ György 1984.15. 31 KALMÁR Ágnes 2002. 103. 32 CSAPÓ György 1984. 39. - Kéziratban maradt időskori önvallomásában a következőket olvashatjuk: „Munkásságomból hiányzik a játékos elem. ... Bármilyen hajlamom van a játékra és zsigeri ingerem a humorra: ha vászon, deszka, papír elé kerülök, halálos komolyság és egyértelműség kerít hatalmába. " Ugyanakkor „ öreg fejjel is legnagyobb örömöm, ha a gyermeki játékot szemlélhetem. ” I.m. 1984. 5. 33 KALMÁR Ágnes 2002. 103. 34 GERENCSÉR Kinga 2001. 29. 61
