Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Peterdi Vera: Ritka kincsek - Füleki fajátékok a Magyar Nemzeti Múzeumban
színnel dolgoztak, s a festés nyomán az állatok „civilizálódtak”: hámot, nyakörvet, takarót festettek rájuk - az elefántból (a Kósa-féle darabból is) például így formáltak cirkuszi állatot. Végül színtelen lakkal bevonták a felületeket. Minden fajátékra rákerült a gyári jegy: ragasztós hátlapú papírkorong-címke, piros (mint esetünkben) vagy kék alapon ívelt mintás emblémával és FÜLEK felirattal. A mindenkori gyári sorozattermékekre jellemző, korszaktól független sajátosságként a tervező neve nincs feltüntetve. Többségükre pirosra festett kerekek kerültek, a nagy igénybevételre tekintettel gyertyánból.35 Mivel a játéktest fülledékenységre hajlamos bükkfából készült, ezeket a fajátékokat beltéri játékoknak szánták elsősorban.36 A játéküzem 1945-ig, a II. világháború végéig működött, akkor felszámolták. A famegmunkáló részleg önállósodott „Béke üzem” néven. Amikor a játékműhely dolgozógárdáját szétoszlatták, Bencze Lászlónak is mennie kellett. „Jól fizetett állást, lakást, berendezést kellett hátrahagynia, amikor 1945-ben Füleket ismét Csehszlovákiához csatolták. ”37 - zárta le a festőművész ezen életszakaszát munkásságának méltatója. S hogy ne a felszámolásé legyen a végső szó, idézzük, hogyan reklámozta termékeit a füleki játéküzem-részleg az 1941. évi, „MINDEN HÁZBAN FÜLEKI JÁTÉK” - szlogennel meghirdetett áljegyzéke bevezetőjében: „Gyermekjátékaink a legjobb keményfából, ízléses, tartós lakkozással készülnek. Kidolgozásuk a legnagyobb gondossággal történik. A játékok minden része legömbölyített s így játék közben sérülés nem fordulhat elő. Anyagszerűség és élet jellemzi játékainkat.”38 A most már nagy örömünkre a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagító játékok kézzel fogható bizonyítékai mindezen jellemzőknek. A tárgycsoport közgyűjteménybe, így a kutatás homlokterébe kerülése új összefüggések feltárására adott és még adhat módot. IRODALOM AGÓCS Attila 2008 Hulita Vilmos, a füleki gyár változó életlehetőségekhez alkalmazkodni tudó igazgatója. In: Neograd, a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. Salgótarján 35 GERENCSÉR Kinga 2001. 91. 36 GERENCSÉR Kinga 2001.90. 37 CSAPÓ György 1984. 18. 38 Az árjegyzék belső lapján reklámozott csúcstermék, a Fülek-roli (katalógusszám: 6340) leírásánál kihangsúlyozzák azt is, hogy a kis jármű „kizárólag magyar anyagból készült, magyar munkáskezek által”. 62
