Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Matúz Edit: Játékkiállítások - Játékok a kiállításokban

Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2003. november 26 - 2004. február 16. között, majd a szegedi Móra Ferenc Múzeum Vármúzeumában 2004. március 26 - július 18. között láthattuk a Játszani jó! Történelmi barangolás a játékok birodalmában című kiállítást2. A tárlat a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum anyaga mellett 12 múzeum játékanyagából, magángyüjtőktől, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum képanyagából válogatott. Forgatókönyvét D. Matuz Edit és Ridovics Anna írta, szakmai lektora Haider Edit volt. A régészeti anyagot döntően Matuz Edit, Kovács Eszter, a néprajzit Bárkányi Ildikó, a játéktörténetit Ridovics Anna válogatta, a pesti kiállítást Matuz Edit, Kovács Eszter, Ridovics Anna, a szegedit Ridovics Anna, Bárkányi Ildikó és Fári Irén rendezte. A tárlat célja az volt, hogy megismertessük az érdeklődőkkel a játékok történetét az őskortól a 20. század közepéig a kiállított tárgyakon, az írott források tanulságain, az illusztrációkon megjelenő játékfotókon és a játszó gyerekeket ábrázoló festményeken, metszeteken keresztül. A rendezői elv a tematikai és azon belül a kronológiai sorrend volt. Az őskori (és a későbbi is!) játékok nagy része szerves anyagból, termésekből, fából, textilből, bőrből készülhetett és csak különleges körülmények között, más területekről, későbbi korokból maradt fenn. A legtöbb kisméretű, agyagból, fémből, csontból készített tárgyat kultikus eszköznek, votív tárgynak tartják, termékenységi varázslatoknál, sámánisztikus eszközként használták őket3. A régészettudomány nagy talánya, hogy ezek — miniatűr edények, agyagkanalak, tűzhelyek, csörgők, agyagkorongok, agyagkarikák, kocsikerekek, kocsimodellek, állatszobrocskák - egy része bizonyos körülmények között esetleg játékszerként fúnkcionált. Felmerül a kérdés, hogy például a különböző anyagú és méretű csörgők gyerekjátékok, kultusztárgyak, esetleg hangszerek voltak, valószínűleg a használat körülményei, a közösségi tudat határozta meg egy-egy darab funkcióját. Minden korszak anyagában megtalálhatóak az asztragallos csontok, amit jóslásra, dobókockaként vagy kapókőként használtak, a különböző méretű agyag, üveg- és kőgolyók, amivel kapó, gurító vagy dobó játékot játszhattak, az agyagból és csontból készített, valószínűleg táblásjátékoknál használt korongok, a kisméretű agyagedények, amelyek a lányok játékai lehettek, és a csontkorcsolyák több típusa. A kiállítás egyik legérdekesebb darabja egy pici, egyiptomi, a XIV. dinasztia korából származó senetjáték (táblásjáték típus) figura volt a Szépművészeti Múzeum egyiptomi

2 D. MATUZ Edit - RIDOVICS Anna 2004. Szerkesztői előszó: 13-14., katalógus a felhasznált fontosabb irodalommal: 129-199., RIDOVICS Anna 2004. 245-248.

3 A Kárpát medencében talált, döntően a késő bronzkori, kora vaskori régészeti leletanyagot elemzi: D. MATUZ Edit 2004. 29^14.

229